Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Dr. Ringelhann Béla és dr. Soós Imre: Adatok az Egri Orvosi Iskoláról, kezdeményezőjének és tanárának, Markhót Ferencnek működéséről

mind a kórházi felvételi napló betegségről beszél: a diagnózis mente captus, vagyis a szerzetest gyógykezelésre szoruló betegnek tekintették, nyilván Markhót megállapításai alapján. Egyik első jele ez hazánkban az elmebetegek kórházi betegként történő gyógykezelésének. Egy másik ügyből ugyancsak kitűnik Markhót haladó orvosi szemlélete. 1779. január 17-én holtan találtak egy minorita szerzetest Egerben a piacterén. A boncolás alkalmával a holttesten 12 olyan sebhelyet láttak, amely tollkéstől származhatott. A boncolást Doslern végezte három chirurgussal együtt, és bizonyítványt adott ki arról, hogy a barát idegen kéztől halt meg. Az ügy igen nagy izgalmat okozott, Eszterházi) püspök több minoritát letartóztatott, testvérgyilkossággal vádolva őket. Markhót szembefordult ezzel az állítással, 1784-ben a megyéhez intézett panaszlevelében (amely talán másodpéldánya az 5. hivatkozási pontban idézett felterjesztésének. Szerzők) ezeket írja: „Egy minorita szerzetes, rosszul kezelt febris autumnalis quartana folytán megőrült, s a toronyból a templom tetejére ugorva, elemésztette magát; testén néhány olyan szúrás helye volt látható, mintha tollal megszúrták volna, de ezek a szúrások nem hatoltak be mélyen és nem is voltak haláltokozók. Bár én voltam a minoriták kezelőorvosa, mégis Doslern, — hogy egyedül az ő érdemeként tűnjék föl a püspök előtt ezen bűntett felfedezése, — megesküdött, hogy rendtársai ölték meg bent a rendházban, s csak a látszat kedvéért dobták ki a rendházból a torony mellé a piacra, s reggel ott is találták meg a holttestét. Ezzel a vallomással rávette a püspököt, hogy a rendtársakat börtönbe vesse, és ott keményen megfenyítse. Én viszont több tapasztalattal rendelkezvén és a lelkiismeretemtől indíttatva elmentem a püspökhöz, s kijelentettem, hogy a barátot nem mások ölték meg, hanem öngyilkos lett" [16]. 1779. jan. 26-án a püspök elhívatta a Spekula (csillagvizsgáló) igazgatóját, az alispánt és a megyei jegyzőt, úgyszintén a városi bírót és jegyzőt. ,,Miután ö excellentiája ezeknek kinyilvánította, nagyon fáj neki, hogy a minoriták hazug módon azt híresztelték a városról, hogy betegtől visszajövet gyilkolták meg a gonosztevők, azokat (ti. a bizottság tagjait. Szerzők)