Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Dr. Ringelhann Béla és dr. Soós Imre: Adatok az Egri Orvosi Iskoláról, kezdeményezőjének és tanárának, Markhót Ferencnek működéséről

ról. Nagyszombat hűségéhez és kezességéhez szó sem férhe­tett, így volt ez még a Budára költözés éveiben is, erre jel­lemző a Rautenstrauh apát halála körül felmerült vita. Az apát félig-meddig politikai küldetésben járt Egerben, és ott néhány napi betegség után meghalt. Az ügy kínos volt, és a kezelőorvos, Doslern, aki Markhótot több állásból kiszo­rította és a püspök bizalmi embere volt, a halál után három órával felboncolta a holttestet. Markhót feljelentette ellen­lábasát, amiért a törvényes várakozási időt nem tartotta be. Doslern azzal védekezik, hogy Bécsben, a spanyol kórházban, nyolc évig működött közre boncolásoknál, és itt a halál után három órával is elvégezték a sectiót. A kérdésben a Helytartó­tanács a budai orvosi fakultást is megkérdezte. A válasz : a kar nem tudja, hogy a Markhót által idézett korai boncolást tiltó rendeletet Magyarországon kihirdették-e? Arra a kérdésre, hogy Doslern érdemel-e ezért valamilyen büntetést, a válasz még opportunistább: ez a fizikus Bécsben nyert fokozatot, ezért félünk rajta keresztül a bécsieknek kellemetlenkedni [7]. Ezek után láthatjuk, hogy a Nagyszombatról Budára költö­zött tanárok hűségéhez a bécsi eszményképpel szemben kétség nem férhet. Markhót szenvedélyes oktató és tanító működésére ugyancsak értékes adat az 1765 körül készült tervezete a bábák és chi­rurgusok működésének szabályozásáról. ,,A sebészek és bábák működésében mutatkozó bajok azon körülményekből fakadnak, hogy ezek szétszórt seprű módjára semmiféle törvényes rendel­kezésnek nincsenek alávetve" — írja Markhót a bevezetésben. Javasolja, hogy az összes sebészeket és borbélyokat az ural­kodótól kieszközlendő céhszabályzattal működő egységbe kell foglalni. A megyei orvos előtt valamennyien tegyenek vizsgát az anatómiából, sebészetből és belorvostanból. A más megyéből idej övöket vizsgáztatni kell, de nemcsak a főzetek készítéséből hanem sebészetből és anatómiából is. Akik a vizsgán elbuknak, addig nem gyakorolhatják a sebészmesterséget, amíg a megye­orvos által tartott anatómiai, sebészi és bel orvostani előadá­sokat szorgalmasan végig nem hallgatták, és a szakképzett­séget egy második vizsgával nem igazolták. Akik pedig siker-

Next

/
Oldalképek
Tartalom