Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Dr. Ringelhann Béla és dr. Soós Imre: Adatok az Egri Orvosi Iskoláról, kezdeményezőjének és tanárának, Markhót Ferencnek működéséről

rel leteszik a vizsgát, azok számára nem csupán a sebészkedést hanem a megyei orvos döntésétől függően, a belorvoslást is engedélyezni lehet. Miután a céhek élete és a chirurgusok és bábák működése feletti felügyelet gyakorlása a megyei orvos feladata, ezért az ő dolga legyen: havonta legalább kétszer tartson előadást a chirurgusoknak az anatómiából, sebészetből és belorvoslásból, a bábáknak a szülészeti orvostanból. Ha lehet, hullán is mutassa be a szöveteket és a szerveket, a prosector valamelyik céhmester legyen. Magyarázza el a boncolásnál a betegség okát, székhelyét és sajátosságait, végül ne csak a külső, de a belső bajok gyógyítására is tanítsa meg őket, már amenynyiben ez sebészek esetében szükséges és lehetséges. A megye területére tíz chirurgusi állomás szervezését ajánlja, az itt működő sebészek képezzék magukat szorgalmasan olvasással. Útmutatóul ajánlható Heister könyve, amely gyakorlati eligazítást is ad a sebészetből s anatómiából. Miután a belső betegségeket is gyógyítanunk kell, a tévedések elkerülése végett a tudós van Swietennek a tábori sebészek számára írt munkáját a legnagyobb figyelemmel tanulmányozzák. A sebészek az általuk kezelt külső és belső betegségekről készítsenek feljegyzéseket, írják le a betegség történetét, a gyógyítás módját és eredményét, és ezt háromhavonként küldjék be a megyei főorvosnak. Olyan inasok, akik magyar vagy tót anyanyelvükön kívül főleg latinul, vagy legalább németül nem tudnak, fel nem szabadíthatók [8]. Mint látható, Markhót tervezete kiterjed az alsóbb fokú egészségügyi személyzet alap- és továbbképzésére, működési rendjére és dokumentációs kötelezettségére is. Joggal tekinthetjük ezt a tervezetet a nem-orvos egészségügyi személyzet színvonalas képzésére irányuló hazai erőfeszítések egyik első és értékes dokumentumának Markhótról, az orvosról, már korábban közöltünk adatokat [1, 6, 9]. Ez alkalommal gyógyítómunkájának, illetve orvosi gondolkozásmódjának és képzettségének két újabban feltárt adatát ismertetjük. Az Egri Ferencesek História Domusában találtuk 1770. ápr. 24-ről az alábbi bejegyzést: „Visszajött ebédre az irgalma-