Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 26. (Budapest, 1962)

Dr. Hornyánszky Károly: A hippokratesi Corpus dermatológiája

nél mai nap is megvan. A sebek" könyve noha a borogató­vizeknek, kenőcsöknek, poroknak egész légióját sorolja fel hosz­szú receptek formájában, ezeket nem a nyitott sebre magára, hanem a környező gyulladásos részekre tették (éuXáö'ö'eiv). Egyes helyeken ugyan olvashatjuk, hogy kathartikus (tisztogató) szereikkel a sebeket is itt-ott megtisztogatták. A gyógyítószere­ket a seb körüli részre többnyire kataplasma (KÖLT anXaaasxy — rákenni) alakjában alkalmazták. A katalplasma, amint az ira­tokból megismerjük, főképp abból állott, hogy növényi mago­kat (különösen lenmagot) és leveleket ecetben, vízben, borban és olajokban megfőzték és ezt melegen v. hidegen használták tisz­tán v. pedig gyapotba mártva a beteg helyekre. Az alkalmazás módjáról azután, hogy az ,,a gyógyítás mesterségének megfele­lően" (evrexvov) történjék, az „orvosról" írt könyv tartalmaz részletes utasításokat. — A hosszan elhúzódó, chronikus feké­lyes elváltozásokra rothadást okozó szereket (auTTTripiov <pápuaxov-t) raktak és a sebeket mint acutat kezelték tovább. — A gyógyszeres kezelés mellett a sebészi beavatkozás is szere­pet játszott. Üreges sebeknél a járatokba sondát vezettek be és annak mentén késsel feltárták a sebet, hogy így utat engedjenek a váladék elf olyasának. Gyulladásos duzzanatoknál, ahol a kata­plasmájukkal nem értek célt, vért bocsátottak. Ha felületes ér nem volt, a vérlebocsátás köpölyözéssel történt. Hegyes, vékony vasműszerrel sűrűn egymás mellett scarificáltak (Konaoxàleiv), különböző anyagból (üvegből, ércből, szaruból) készült köpölyö­zőt (oiKÚi]) tettek a scarifikált részre, mely légszivattyú mód­jára működve kiszívta az előtörő vért (a mai Bier-ezés). Ahol azonban látható ér volt, mint pl. a láb fekélyes és ekzemás folya­matainál a varixok, ott a scarificáló késükkel eret vágtak cp\eßoTO)ueiv = qpXeßoTO)uia). A műtétek után ecettel, borral lemos­ták a scarificált helyet, vérzéscsillapító szereket alkalmaztak, hogy vérrögök (frpoußoc aïuaioç) ne maradjanak vissza és feszes, comprimáló kötést tettek fel. Hogy azután műtéti eljá­rásokkal mennyire ártottak vagy használtak, orvosaink nem nagyon számolnak be. Mindenesetre azonban az eredmény bár­milyen is volt, ezen operatív beavatkozások a hippokratesi orvostudomány magasabb színvonalát tüntetik fel. — A helyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom