Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 26. (Budapest, 1962)
Dr. Hornyánszky Károly: A hippokratesi Corpus dermatológiája
nél mai nap is megvan. A sebek" könyve noha a borogatóvizeknek, kenőcsöknek, poroknak egész légióját sorolja fel hoszszú receptek formájában, ezeket nem a nyitott sebre magára, hanem a környező gyulladásos részekre tették (éuXáö'ö'eiv). Egyes helyeken ugyan olvashatjuk, hogy kathartikus (tisztogató) szereikkel a sebeket is itt-ott megtisztogatták. A gyógyítószereket a seb körüli részre többnyire kataplasma (KÖLT anXaaasxy — rákenni) alakjában alkalmazták. A katalplasma, amint az iratokból megismerjük, főképp abból állott, hogy növényi magokat (különösen lenmagot) és leveleket ecetben, vízben, borban és olajokban megfőzték és ezt melegen v. hidegen használták tisztán v. pedig gyapotba mártva a beteg helyekre. Az alkalmazás módjáról azután, hogy az ,,a gyógyítás mesterségének megfelelően" (evrexvov) történjék, az „orvosról" írt könyv tartalmaz részletes utasításokat. — A hosszan elhúzódó, chronikus fekélyes elváltozásokra rothadást okozó szereket (auTTTripiov <pápuaxov-t) raktak és a sebeket mint acutat kezelték tovább. — A gyógyszeres kezelés mellett a sebészi beavatkozás is szerepet játszott. Üreges sebeknél a járatokba sondát vezettek be és annak mentén késsel feltárták a sebet, hogy így utat engedjenek a váladék elf olyasának. Gyulladásos duzzanatoknál, ahol a kataplasmájukkal nem értek célt, vért bocsátottak. Ha felületes ér nem volt, a vérlebocsátás köpölyözéssel történt. Hegyes, vékony vasműszerrel sűrűn egymás mellett scarificáltak (Konaoxàleiv), különböző anyagból (üvegből, ércből, szaruból) készült köpölyözőt (oiKÚi]) tettek a scarifikált részre, mely légszivattyú módjára működve kiszívta az előtörő vért (a mai Bier-ezés). Ahol azonban látható ér volt, mint pl. a láb fekélyes és ekzemás folyamatainál a varixok, ott a scarificáló késükkel eret vágtak cp\eßoTO)ueiv = qpXeßoTO)uia). A műtétek után ecettel, borral lemosták a scarificált helyet, vérzéscsillapító szereket alkalmaztak, hogy vérrögök (frpoußoc aïuaioç) ne maradjanak vissza és feszes, comprimáló kötést tettek fel. Hogy azután műtéti eljárásokkal mennyire ártottak vagy használtak, orvosaink nem nagyon számolnak be. Mindenesetre azonban az eredmény bármilyen is volt, ezen operatív beavatkozások a hippokratesi orvostudomány magasabb színvonalát tüntetik fel. — A helyi