Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 26. (Budapest, 1962)
Dr. Kérdő István: Az orvos egyénisége és magatartása Hippokrates műveinek tükrében
hivatás becsületének megőrzése, az egyéni érvényesülés és jó hírnévre való törekvés azok a vektorok, melyeknek eredője az orvos magatartása. Valóságos útvesztőben kell tehát az orvosnak a helyes irányt megtalálnia. A tájékozódást pedig még tovább nehezíti az a körülmény, hogy minden történelmi korszaknak különleges egészségügyi problémái vannak. A tudomány fejlettségi foka, a társadalmi viszonyok óriási mértékben befolyásolják a betegségek fajtáját, természetét, elterjedtségét stb. A középkori járványok egész városok, sőt országok lakosságát pusztították el, s az emberiség úgyszólván tehetetlenül volt kénytelen ezeket a csapásokat elviselni, mert az elhárítást sem tudásuk, sem társadalmi berendezkedésük nem tette lehetővé. A kórokozók felismerése már rést ütött a természet ellenséges erőinek hadsorain, de a fertőző betegségek végleges legyőzéséhez az immunizálás, a chemotherapeuticumok, antibioticumok mellett a nagy néptömegek felvilágosultsága, az életkörülmények világméretű megjavulása szükséges. Ahogy azonban fokozatosan csökken a fertőző megbetegedések jelentősége, úgy támadnak újabb és újabb, egészségünket fenyegető veszedelmek. A XX. század emberére a technika hatalmas fejlődése következtében a felfokozott életütem jellemző. Idegrendszerét sokkal több és tartósabb inger éri és terheli. Nagy társadalmi átalakulások zajlottak le és vannak folyamatban. A megváltozott körülményekhez azonban nem mindenki adaptálódik egyformán gyorsan. Az elégtelen alkalmazkodásból származik a korunkban olyan gyakori funkcionális betegségeknek nagy része. Ezek, ha nem befolyásolják idejében megfelelő kezeléssel, maradandó szervi elváltozásokba mehetnek át. A ma orvosa viszont éppen ezen a területen végezhet mind az egyén, mind a társadalom számára igen értékes munkát, amikor segítséget nyújt az alkalmazkodási folyamatok rendellenességeinek megszüntetéséhez. Ilyen feladatot azonban csak korának és társadalmának mélyreható ismeretével, igen széles körű műveltség, továbbá a legmagasabb erkölcsi tulajdonságok birtokában oldhat meg. Indokolt ezek után a kérdés, találhatunk-e olyan általános alapelveket, amelyek a történelem választóvizében időálló érték5* 67
