Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 26. (Budapest, 1962)
Dr. Hornyánszky Károly: A hippokratesi Corpus dermatológiája
története. Az első dermatologiai könyv a XVI. század második felében jelenik meg 1 és annak tudományát Magyarországon a múlt század első felében még a belgyógyászat körén belül látjuk, míglen csak a múlt század második felében indul meg szakszerű művelése. Ezek a tények, de miben keressük ennek a magyarázatát? A hippokratesi iratokból megismerjük már a mai orvostudomány által is kétségtelenné vált azon megállapítást, hogy a bőrbetegségek nagy része nem helyi megbetegedés, hanem a belgyógyászati betegségeknek egyik fajtájú megnyilvánulása. Ezen felfogás magyarázatául a Gyűjtemény humoralis elmélete szolgál 2 , amely szerint a bőrbetegségek nem egyebek, mint a nedveknek, illetőleg azok keveredéséből keletkező káros anyagoknak a bőrön való kiválása, „apostasisa". Ilyen alapon tehát érthető, hogy e korszak más betegségekkel és pedig elsősorban belgyógyászatiakkal együtt tárgyalta a bőrbetegségeket, mint „nem önálló" betegségeket. Körülbelül ezen magyarázatot fogadhatjuk el a mai dermatologia késői kialakulására is. A ,,négy cardinális nedv" elváltozásának elmélete, mint minden betegségeknek, s így a bőrbetegségeknek is végső okai, módosításokkal ugyan, de több mint két évezreden keresztül uralkodott. És noha a XVIII. század folyamán megjelentek már a dermatologia speciális művelőinek előfutárjai, a lökést a szakdermatologia állandósulásához csak Hebra fellépése adta meg a XIX. század közepén azáltal, hogy eldobva minden humoralis elméletet, a bőrbetegségeket az organismustól független, önálló, .,idiopathias" betegségeknek fogta fel. Lokalizáló elmélete — ámbár túlzásnak bizonyult — megteremtette a dermatologiának oly intensiv specialis művelését, hogy rövid pár évtized alatt az anatómiai, majd pathologiai irányon keresztül kialakult azon modern dermatologia, mely végeredményben ismét a humoralpathologiához tért vissza. A különbség csak az, hogy más értelmezéssel, a modern tudomány felkészültségével és hogy a humoralis elméletet manapság hormonologiának, serologiának, anyagcserezavarnak stb. nevezzük. Hogy azonban a hippokratesi orvostudománynak is menynyire meg volt a tendenciája a bőrbetegségeket a szemmellátható és ily módon közvetlen vizsgálódásnak alávethető
