Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)

Dr. Jendrassik Loránd: Semmelweis és Lister teljesítményei egy mai élettan-kutató megvilágításában

hőstett csak akkor számítana, ha az illető haditudósító is volna egyúttal, s az eseményt színes riportban maga leírná. Érzésem szerint, ha egy eredményt valódi tudományos fórum előtt,, amilyen már akkor a bécsi Ärzteverein vagy Akadémia volt, egy Skoda vagy Hebra előterjeszt, az még inkább van ezáltal a tudomány eredménytárába bekebelezve, mintha a felfedező maga közölné. Nem tudom, hogy a bécsi karban akkor történt-e szavazás, vagy valamilyen uralkodó karigazgató akadályozta-e meg az arra hivatottak akaratának érvényesülését. Hiába szavazott meg az Akadémia Semmelweis-nek (vele együtt Brückének, a nagy fiziológusnak, az egyetem akkori professzorának) 100—100 Ft-ot, ami akkor nagy pénz volt, állatkísérletek végzésére, melyek Semmelweis nézetének helyességét ugyancsak bizonyították. A bécsi egyetem, mint tudjuk, csúnyán ellene fordult, hervadhatatlan szégyenére, de a mi örömünkre. így Semmelweis hazajött, s 1850-től a Rókus-kórházban, csakhamar mint egyetemi professzor működött. (Brückének nemsokára, már mint pesti bölcsészeti doktor, nagyatyám lett a tanítványa és mellette készítette két első dolgozatát.) Semmelweis tanítása szerint tehát a gyermekágyi láz oka a bomló és rothadó szerves anyag, ami a hullákról és különböző beteg szervekről juthat az élő emberbe és kelthet gyermekágyi lázat vagy pyaemiát. Tudjuk, hogy a megoldást éppen nem szülészeti eset, hanem Kollelschkának a bécsi egyetem törvényszéki orvostani professzorának 1846-iki szerencsétlen, boncolási sérüléstől szerzett halálos fertőzése szolgáltatta. Semmelweis magyarázata tehát együtt támadt a gyermekágyi láz és a pyaemia azonosságának gondolatával. Ekkor, a bakteriológia előtti időben, a nagy nehézséget a természettudományos magyarázat elképzelésében a mennyiségi viszonyok tekintetbevétele jelentette. Hiszen rettenetesen erős hatásúnak kellett annak az állati vagy emberi eredetű méregnek lennie, amely contágiumként az egyik szervezetből (pláne közvetítéssel) a másikba jutva, ott halált tudott okozni.* Az érthető magyarázatot az adta meg, hogy a valódi contagium