Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)

Dr. Katona Ferenc: Ismeretelméleti és származástani kérdések Goethe Faustjában. II. rész

Az első probléma, amelyet Goethe felszínre hoz, a lét és tudat összefüggésének alapkérdése, amely a természettudomány, a természettudományi módszertan, a filozófia egyik legégetőbb pontja. Ez világossá teszi, hogy a homunculus megalkotása, azaz minden kísérlet a természet idealista megismerésére, csak testnélküli szellemet, idealizmust szülhet. Homunculus a feltett kérdésekre nem tud válaszolni, hiszen ő csak testnélküli szellem, és számára is épp az a legfontosabb probléma, honnan nyerhetne structurât, szellemi functiójához. A választ Goethe szintén görög környezetben, a klasszikus Walpurgis-éj keretén belül adja meg. A problémát először itt is a Sokrates előtti görög filozófusok vitatják, Homunculussal, és a természet mithicus képviselőihez utasítják válaszért. A Sokrates előtti görög filozófiai iskolák elsősorban az ioniai, akragasi és a crotoni természetfilozófusok ugyanis az inductio és a deductio módszerének felfedezésével és egységesítésével igyekeztek feleletet adni a természet alapvető kérdéseire. A gondolkozás és az ismeretelmélet problémáit is megközelítették, feleletet azonban a kor viszonyainak megfelelően természetesen nem tudtak adni, de helyes utat jelöltek ki a tudomány számára. Ehhez az úthoz, a Sokrates előtti filozófia ismeretelméletéhez viszi olvasóit Goethe, ahogyan azt az előző fejezetben is láttuk. Goethe alapkérdése tulajdonképpen az, milyen tudományos módszer segítségével kaphatunk feleletet a gondolkozás, a magasabb szellemi képesség és a szervezet felépítésének összefüggésére? Milyen úton tudjuk igazolni azt a tételt, amelyet Goethe annyi helyen kifejtett, hogy a gondolkozás a külvilágnak az emberre gyakorolt hatása útján jön létre, az emberi érzékszervek tevékeny részvételével, és e functio során új és új tartalom keletkezik, amely lehetővé teszi újabb, sokrétűbb functiók kialakulását. Goethe azt bizonyítja be, hogy a helyes út ennek a kérdésnek megfejtéséhez, nem valamilyen speciális természetfölötti, illetve természeten kívüli vonatkozásban kereshető. A gondolkozás, a szellemi működés törvényszerűségei ugyanis, ha minőségileg mások is, mint az egyéb fubctiók törvényei, mégis alapjában véve közösek, a természet egyéb jelenségeinek