Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)
Dr. Jendrassik Loránd: Semmelweis és Lister teljesítményei egy mai élettan-kutató megvilágításában
lelenc-, dolgozó- és fogházakban hivataloknál fogva ily vizsgálatokra nagyon is gyakori alkalom nyílik; stb.)" E cikk után közvetlenül következik a fordítása az eredeti Schneider-féle cikknek, bizonyos T. B. jelzésével; abban a következőképpen ír: „Schroeder, Brock, Pasteur, Hoffmann, Annin és mások kísérleteiből kitűnt, hogy a rothadás és az erjedés nem a levegő légeitől, s különösen az élenytől ered, hanem az abban szétoszló s gyapot által visszatartható növény és ázalag csírok által támasztalik. Ha ilyen vizsgálatok történtek, további kísérleti búvárlások által majdnem lehetséges lesz bizonyos kórok és bizonyos, a levegőben előjönni szokott anyagok közt az okozatos összefüggést kimutatni." Ezekből a dolgozatokból látjuk, hogy az a gondolat, miszerint a kórokozók a levegőben lebegő részecskék lehettek, már éppen 100 éve, s három évvel Pasteur közlése után Közép-Európában is elterjedt, sőt ekkorra már kereskedelmi kiaknázására is meg kezdődött a próbálkozás. (Nagyatyám dolgozata egyébként valószínűleg Markusoüszky kezdeményezéséből eredt, aki a fordítást tudomásul véve, talán a bécsi cikket megmutatta. így támadhatott Nagyatyámban, aki ezekkel a kérdésekkel nem foglalkozott, a gondolat, hogy mennyire meg lehet ugyanezt csinálni egyszerűbb eszközökkel is.) Azzal a lehetőséggel, hogy kórokozók a levegőből is juthatnak a sebbe, mint ismeretes, Semmelweis is számolt. De a lehetőség, hogy ezek a leszálló szilárd szemcsék lehetnek, utána nemcsak a valóságban, de átvitt értelemben is a levegőben lógott. Lister idejében pedig nem kellett hozzá semmiféle felfedezői gondolat, olvasható volt az évek sora óta mindenfelé. Megdöbbentőnek tartom, hogy egyáltalán kérdezni lehet azt, hogy hatott-e Semmelweis Listerre. Először is nyilvánvaló, hogy Semmelweis elmélete, ahogy minden contagium-ehrélet is, segítette a baktériumos magyarázat bebizonyítását. A kettő közül Semmelweis teóriája volt a legteljesebb igazságú, alapján az összes eseteket meg lehetett menteni. A contagium-elmélet csak a részleges igazságot tartalmi)
