Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 24. (Budapest, 1962)

Adattár - Orvostörténeti vonatkozások Hermányi Dienes József munkáiban (Vita Zsigmond)

nyi Dienes életében (1701., 1747., 1755., 1759. és 1760.). Ez volt ugyanis hosszú időn keresztül az írásos feljegyzéseken kívül az az egyetlen magyar orvosi munka, amely éppen az egyszerű embereknek szólt. De az orvosok kis száma és a korabeli orvostudomány kezdetlegessége miatt a betegek gyógyításában természetesen nagy szerepük volt a borbélyoknak és a különböző házi orvosságokat használó orvos-asszonyoknak is. Ha a Hermányi Dienes József munkáiban szereplő orvosok nevei iránt érdeklődünk, hamar összeállíthatjuk a névsorukat. Közöttük Pápai Páriz Ferenc a legjelentősebb, sajnos azonban orvosi munkásságáról alig esik szó. A Nagyenyedi Demokritusba csupán a vele kapcsolatos tréfás esetek kerültek be, az Emlékirata is inkább csak tanári munkásságát és egyéniségét jellemzi. Mégis megtudjuk belőle, hogy „nagy patikája"

3 volt, mint ebben a korszakban úgy látszik más orvosoknak és borbélyoknak is. Ez a híres orvos mégse tudta meggyógyítani a „veszedelmes sárgaságba" esett Hermányi Dienes Pétert. Érdekes megalapítása, hogy Pápai Ferenc „mint practicus medicus az uraknál nagy tekintetben volt"/' E szerint Pápai Páriznak a maga idejében ritka orvosi tudománya szerezte meg a megbecsülést és a tekintélyt a főuraknál és a kollégiumban is. A kiválóbb erdélyi orvosok társadalmi megbecsülését láthatjuk ebben. Ehhez járult az is, hogy a „Pápai família úri famíliákba ágazott bé". Ezért támogatta Köleséri Sámuel fiának, Pápai Páriz Imrének, enyedi professzorságát. A fentieket megerősítik a Köleséri Sámuelről írott anekdoták is.° Hermányi Dienes elbeszéli, hogy hogyan lett Köleséri Sámuel orvos.

15 Előbb teológiát tanult külföldi akadémiákon (Leida), majd hazatérve lejött Erdélybe, és Gernyeszegen Teleki Mihálynál prédikált. De mivel a prédikációba és a Miatyánkba belesült, Teleki Mihály azt ajánlotta neki, hogy inkább „medicinát" tanuljon. Köleséri, aki már azelőtt is foglalkozott az orvostudományokkal, úgy látszik szívesen ment ki ismét Teleki támogatásával. így lett aztán valóban „igen hasznos és messze kiterjedt hírű medikus". Nagy orvosi tekintélye miatt később „vitette volt be magához kúrára a havasalföldi vajda is. Itthon is folyt reá az úri rend". Egy későbbi alkalommal Bécsben „egy szerencsés kúrát téve igen nagy hercegi személyen".

7 Mindezek az apró, de jellemző adatok hozzájárulnak a messze földön híres Köleséri Sámuel életének és a maga korában nálunk páratlan orvosi tekintélyének megismeréséhez. Ö lehetett az egyik első erdélyi orvosunk, akit tudományos hírneve miatt Havasalföldre is meghívtak a vajdai udvarba. A főurak rokonsága és ismeretsége révén egy-egy hazai orvos hírneve az országhatárokon is áthatolt, és külföldi udvarokba is eljutottak. Európa-szerte ismert volt Gyöngyösi Pálnak a hírneve is.

8 Hermányi Dienes József jellemzése szerint Gyöngyösi „ritka elméjű s nagy memoriájú ember vala.