Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 24. (Budapest, 1962)

Dr. Papp László: A mohácsi csata halottai

rancsics Antal is, amikor azt írja, hogy „Terek császár az hót testekben három halmot rakottata".

2 A magyar köztudat azt tartja, az iskolákban is úgy tanítják, hogy a nagy temetés munkáját Kanizsai Dorottya, Siklós várának úrnője szervezte meg és végeztette el, 400 jobbágyával. Egykorú adat erről nem beszél. Egy évszázaddal később Istvánffi Miklósnál olvassuk, hogy: „a halottak száma igen nagy volt, úgy, hogy a sok holttesttől a levegő is megromlott és az ellenség elvonulása után azok felfalására nagy sereg kutya gyűlt össze, annyira, hogy az a járó-kelő utasok biztonsága is veszélyeztetve volt; a buzgó nő, Kanizsai Dorottya, Perényi Imre nádor özvegye, a keresztényeket, kik a haza védelmében estek el, megszánván, saját pénzén 500 embert fogadott, kik az elszórva fekvő testeket, nehogy azok a vadak s ebek által tépessenek szét s falassanak föl, roppant nagy gödröket ásatván, eltemetteté".

3 Kanizsai Dorottya a csata idején valószínűleg Siklós várában tartózkodott. A csatát követő napokban szétrajzó török csarkadzsik egy csapata megkísérelte a vár ostromát, de végül eredménytelenül továbbvonult. Hitelt adhatunk Istvánffinak azért is, mert a szánalom és kegyelet követelményein kívül Kanizsai Dorottyát a családi érzelmek is az elhagyottt csatatérre szólították. Ugyanis ott küzdött Perényi nádor két fia is, s az özvegyet kétségtelenül nyugtalanította mostohafiainak sorsa. De - nem utolsósorban, amint ezt Istvánffi is mondja - gondoskodni kellett a rengeteg halott eltemetéséről azért is, mert az augusztusi forróságban a holttestek gyorsan oszlásnak indultak, s ennek folyamatát csak fokozták a meg-meginduló záporok, a levegő dögletessé vált, járvány kitörése fenyegetett. Arról, hogy Kanizsai Dorottya a mohácsi holtak eltemettetése körül részletesebben mi szerepet játszott, semmit sem tudunk; tény, hogy a halottakat eltemették. Hol voltak az erre a célra, a mondottak szerint felhasználásra kész árkok, hol ásták a többi, kisebb-nagyobb árkokat, sírgödröket? Az eddigiekből is kitűnik, hogy ez a kérdés elválaszthatatlanul összefügg azzal, hogy pontosabban hol zajlott le a minden magyar ember előtt részleteiben is többé-kevésbé jól ismert ütközet. Erre a kérdésre sok-sok évtized óta keresi a feleletet a történetírás, a had-