Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 24. (Budapest, 1962)

Dr. Kovácsics Sándor: Pettyeni Borbély Márton - alias Gyöngyösi - orvosi Kézirata a XVII. századból (1683-1701)

PETTYENI BORBÉLY MÁRTON — ALIAS GYÖNGYÖSI — OR VOSI KÉZIRATA A XVII. SZÁZADBÓL. — 1683—1701. írta : Dr. KOVÁCSICS SÁNDOR (Győr) A Kézirat a soproni ev. líceum (Berzsenyi gimn.) tulajdona. Takács István réti lelkész ajándékozta az Alma Maternek. Betűzgettem a kissé nehezen olvasható vaskos kötetet s egyre tisztább képet nyertem a XVII. században használt gyógyszerekről, a közölt galenusi orvosságok elkészítési technikájáról. Ugyanaz a kép, mint amilyent Apátzai Csere János nyújt az Encyklopediájában : a „Földi Rész"-ben, a „Morbus, a Nyavalyák, a Therapeutica, a Remedium" fejezetekben. (Apátzai Csere János: Magyar Encyclopaedia. Nyomtatott hajdan Utrajektomban, 1653. esztendőben.) A Kézirat azonban a használt gyógyszerekről bővebb felvilágosítást ad. A magyar irodalmi hagyatékok között nem ismeretlen a Kézirat, mert 1911-ben Botbár Dániel a Magyar Nyelvőrben (XC. évfolyam, 104. lap) alapos, bő tanulmányban ismerteti nyelvészeti szempontból, - 1929-ben pedig Magyary-Kossa Gyula a Magyar Orvosi Emlékek c. munkájában (III. kötet, 422. lap) ismerteti nagy orvostörténeti értékét. László Ferenc dr. az Állatorvosi Lapokban (1934) közli a Kéziratban előforduló állatorvosi recepteket. A Kézirat eredeti kemény táblája le- és elkopott. Korhadt levelek képezik az első lapokat. A Kézirat két részből áll. Az első rész 406, a második rész 104 lap; az első rész Brassóban, a második Pápán íródott. Mindenik részhez hozzákötöttek üres lapokat, melyeket később, ismeretlen szerzők használtak fel javalt gyógyszereik megörökítésére.