Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 24. (Budapest, 1962)

Dr. Kovácsics Sándor: Pettyeni Borbély Márton - alias Gyöngyösi - orvosi Kézirata a XVII. századból (1683-1701)

A már foszlányos elsőlapon három név olvasható: ,,. . . írtam Bujdosásomban. . . nevem Borbély Márton . . . Kelemen Zsófia (2 lapon 3-szor) . . . Pesti Marhaorvos Székesháza Grassalkovits háznál . .." A Kéziratban írásjeleket nemigen találunk. A betűket zavaróan kicifrázza. Az e, é betűket ponttal, vagy egész, rövid vonással jelöli. Az n, m betűket úgy a szavakban, mint azok végén hullámos vonalakkal érzékíti. Helyesírása nem felel meg a XVII. századbeli helyesírásnak, amint ezt a Nyelvőr 1911. évfolyamában megjelent tanulmány: „Helyesírásunk a XVII. században" igazolja, és a korabeli írók művei is tanúsítják. Úgy látszik, hogy az általánosan szokásos, népies helyesírást követi a Kézirat szerzője. Nyelvtörténeti szempontból is értékes és érdekes a Kézirat. Több szó, kifejezés ma már ismeretlen. Pl. Paring (pallug), mely illó alkáliát, ammónium vegyületet jelent: a pargolás és a lúg szavak összevonása. Ilyen a „szép Szén". László Gyula prof.: A honfoglaló magyarok élete c. munka 180. lapján olvasható ennek az értelme és jelentősége: „A szlavóniai magyaroknál - sok helyen - éjjel-nappal ég tűzhelyükön a tűz, melyet ők Szénnek neveznek." A bevezető rímes sorok végén ez olvasható: „Genelogiámat ha akarod tudni Örömmel jelentem en vagiok Gyöngiösi Ezer 6 száz 56-ban lettem mai Nevem sem titkolom vagiok en Pettyeni." A Kézirat elején olvashatjuk: „Nevem Borbély Márton", később a szövegben így nevezi magát: „Borbély Márton, alias Gyöngyösi". A borbély-sebészekről szóló munkákban feltűnő, hogy igen gyakran fordul elő a Borbély vezeték név. Valószínű, hogy ezzel a szóval, névvel a foglalkozást akarták megjelölni. A Kézirat szerzőjéről bővebb adatokat nem sikerült megtudnom. A pápai levéltárban sincs nyoma. A Révai Lexikonból az alábbi adatokat tudhatjuk meg: Gyöngyösi Pál, szül.: Gyöngyösön, 1668ban, ref, teológiai tanár volt Odera Frankfurtban. A lexikon Gyöngyösi (petényi) nevet ír. Megemlít ugyanakkor egy másik Gyöngyösi (petényi) Pált is, aki Kassán sz. 1707-ben, s aki 1766-ban a Cárnő udvari orvosa lett. Mindkét Gyöngyösi (petényi) Pál irodalmi mun-