Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 24. (Budapest, 1962)

Adattár - Az országos közegészségi tanács tervezete az 1879-i árvízzel elpusztított Szeged újjáépítésére (Dr. Varga Lajos)

világosság hiánya lényegesen azon kártékony hatányok, melyeknek Szeged városa újjáalkotásánál elejét venni kell, pártolván és létesítvén mindazt, a mit a tudomány és tapasztalat e tekintetben mint célirányost ez idő szerint kimutat s a mi iránt már a közegészségügyi rendezéséről szóló 1876. évi XIV. t. cz. a közegészség előmozdítására és megőrzésére vonatkozó II-ik fejezete 9, 10, 11. és 12-ik §-ban intézkedik akként, hogy ha csak is az ott előadott szabályok a törvény szellemében alaposan és szakértően végrehajtatnak, a kitűzött czél kétségtelenül legalább meg fog közelíttetni. Szemmel tartván ezen kártékony hatányokat az idézett törvény értelmében a következő megjegyzéseket van szerencsénk bemutatni az újjá alkotás egyes imént felsorolt feladataira vonatkozólag: /. A város körül vonandó töltés egészségi szempontból kiváló jelentőséggel bírván, káros lenne, ha a töltésen belül oly területek maradnának, melyek minden tavaszi esőzés vagy nyári zápor alkalmával vízgyülemekké, mocsárokká alakulnának. Káros lenne az is, ha a gát szűk határok közé szorítaná a várost, s azt újbéli fclvirulása esetén összezsúfolásnak tenné ki, megnehezítvén lakházak építését, megdrágítván a lakbért s kényszerítvén a lakosságot szűk utczákban magas, több emeletes házakat emelni és a földalatti helyiségeket is lakásul felhasználni. 2. A városnak mélyebben fekvő területe nézetünk szerint egész felszínével lassanként emelendő lenne. Ügy mint Budapesten az 1838-Íki árvíz után megkezdették s azóta következetesen folytatják a mélyebb városrészek és utczák feltöltését: Szegeden is az utczák, mielőtt lakházak építtetnének, szélükön feltöltendők lennének, s minden új ház a megállapított emelkedésre építendő, az udvarok és kertek egyelőre és addig mélyebb fekvésökben maradhatván, míg alkalom nyílik azoknak is fokozatos kitöltésére. Ily intézkedés Szeged egészségi viszonyaira lényeges befolyással bírna, alföldi városaink s közöttük Szegednek is kedvezőbb- egészségi állapota egyrészt valószínűen onnan eredvén, hogy mély fekvésöknél fogva nedves talajjal bírtak, melyből a víz a hozzá még rosszul épített iakházak falaiba beszivárgott, azok átjárhatóságát a levegőre nézve csökkentette s ekként a lakhelyiségeket egészségtelenekké, dohosakká tette. A feltöltés folytán a lakházak eltávolodván a talajvíztől, száraz alapot nyernének s ezzel belsejökben is egészségesebb levegőt. Hogy az utczák és épület alapok feltöltésére csak is tiszta anyagot, főleg pedig tiszta homokot, meg kavicsot volna szabad felhasználni, azt csak azért említjük meg külön, mert látjuk, hogy magában az ország fővárosában Budapesten mily gondatlansággal és értelmetlenséggel történt és történik részben mai nap is az utczáknak, tereknek feltöltése szeméttel és utczasöpredékkel. Ily fertőző talajon épült lakházak és utczák fészkei a betegségeknek, ily talajon válnak a különben enyhén lefolyó kórok rosszindulatúakká s fejlődnek ki.