Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)
Adattár - Adatok egv dunántúli falu egészségügyéhez a reformkorban (Dr. Kiss Ákos)
Adatok egy dunántúli falu egészségügyéhez a reformkorban. Doctor Jakab, Kossuth Lajos tinnyei háziorvosa. Érdekesen emelkedik ki színes, mozgalmas múltjával a Buda környéki Tinnye falu az egykori Pilis megye községei sorából. A török uralom alóli felszabadulást követően a nagy háború sok •érdé met szerzett katonája, a XVII. században Európa-szerte ismert várkapitány Miskey István hasonnevű fia szerezte meg Tinnyét a szomszédos Unnyal és a végképp elpusztult, községgé többé sohasem fejlődött Jászfaluval együtt. A hatalmas földbirtokot gyűjtő Miskey István ivadékai a XVIII. század folyamán annyira elsokasodtak, hogy a nőágon vagyonhoz jutott különböző itteni birtokos családok az ország egyik legnagyobb létszámú közbirtokosságát, a compossessoratus Miskeyensist képezték. így Tinnyén különösen megfigyelhető a XVIII —XIX. századi magyar létre annyira jellemző középnemesi életforma. Különös jelentőséget ad Tinnyének, hogy Kossuth Lajos budai rabságából szabadulva, megromlott egészségi állapota helyreállítása és a vidéki nyugalomkeresés céljából 1842-ben kisebb birtokot vásárol itt, Somogyi Antalnak, XIX. századi haladásunk egyik kimagasló harcosának mintegy 80 holdnyi birtokát, bensőséggel, szép kis kúriával, és ettől fogva csaknem négy éven keresztül Tinnye lesz a reformkor egyik vidéki gyújtópontja, ahol a nagyszerű időszak kiemelkedő egyéniségeinek látogatásai egymást váltják és a hazafiak levéláradata valósággal elárasztja a kis hajlékot. Tinnyén zajlik le a Pesti Hazai Első Takarékpénztár megalakulásának több lényeges mozzanata is. Fáy András itteni barátai, Simonchich János, Sántha Péter és mások révén — jelentékeny megvilágításba helyezik a kor mozgalmaiban erősen részt vevő községet, amely így a reformkorszaknak, lent, a magyar vidék világában végbement erjedéséhez lényeges adalékot nyújt. A jelen írás célja Tinnye e korszakából néhány egészségügyi adat közzététele, amely érdekes fényt vet a reformkor, a magyar táblabíró világ medicinális helyzetére a falun, de a főleg a középnemesség orvosi ellátottságára vonatkozó adatokon keresztül bizonyos betekintést nyerünk a nép egészségügyi állapotára is. A tinnyei közbirtokosság rendszeresen vezet tanácskozásairól, határozatairól főként az 1830-as évektől feljegyzéseket, jegyzőkönyveket 1 , elsősorban ezekből meríthetünk néhány adatot a község múlt század első felében volt egészségügyeire, amelyek a
