Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)

Adattár - Adatok egv dunántúli falu egészségügyéhez a reformkorban (Dr. Kiss Ákos)

szokványos korabeli képet némely vonásaiban túlhaladni látszanak. Egészségügyi vonatkozásokról Tinnyén első ízben az egyházak iratai, jegyzőkönyvei, feljegyzései, a canonica visitatiok adnak hírt. A református egyház 1770-ből való agendas könyve eskümintákat tartalmaz, közöttük a falu bábája esküszövegét is. A reformátusok 1816-ból való egyházlátogatási jegyzőkönyve

2 beszámol arról, hogy a faluban a himlőoltást már rendszeresen végzik. A reformátusok számára az oltás művelete templomukban folyt. A lelkipásztor serkenti is erre a szülőket. Megtudjuk, hogy orvos ekkor még nincs a faluban, az oltást úgy látszik a bába végzi. A vegyes vallási megoszlású helységben az élet sok tekintetben a két felekezet, a katolikus és a református szerint tagozódik és ez az akkori egészségügyre is kihatott. A részletesebb egyházi jelentések a csírájukban már meginduló egészségügyi viszonyokat is megemlítik szűkszavúan. Ezekből az adatokból kitetszik, hogy az egyes felekezetek papjai a gyógyítás feletti őrködést is több vonatkozásban feladatkörükbe tartozónak vélték. A református egyházközségnek nem vizsgázott, de felesketett bábája van, aki „tsak maga tapasztalása után tudhat az Asszonyok baján segíteni". Egy évvel később a katolikus gyülekezet 1817-es canonica visitatiója szerint Pilcsák György plébános is megemlíti ezt a vizsga nélküli református bábát

3

, aki azonban a katolikusoknál nem működik. Figyelemre méltó eltérés a református adattal szemben, hogy szerinte ez a bába esküt sem tett. Katolikus anyák szüléskor maguk közül való alkalmas személyek segítségéhez fordulnak, ezek asszonyok, özvegyek, de most az egyházközség azon igyekszik, hogy vizsgázott, ügyes, kipróbált katolikus bábára tegyen szert. A XIX. század elején a vallások szerinti megoszlás hatalma oly erős, hogy még a gyógyítás területén is döntően érezteti befolyását. Csak jóval később, 1879-ben jelentkezik az akkori bába, ifj. Urbanik Jánosné Wieszner Magdolna szülésznői vizsgálatra, hogy oklevelet nyerhessen ; ez oklevél kiváltásához 40 ft segélyt kér a közbirtokosságtól. A himlő elleni oltás (az egykori iratok vaccinatióként említik) eléggé elterjedt, de inkább csak a birtokos osztálynál általános. A lelkészek gyakran intik híveiket, hogy gyógyításokra medica-