Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)

Prof. Reinhold F. G. Müller: A szomjúság (és az éhség) indiai orvosok értékelésében

szövegrészek átcsoportosításával, egységesen tárgyalja a betegségek tüneteit (amelyeket esetleg már a régi orvosi szövegek is megemlítettek), főleg a szöveget kiegészítő uttara-tantrában,

22 továbbá egy külön (48.) fejezetben, amely a "szomjúság elűzéséről" szól, és ezért talán az orvostan legrégibb szövegének tekinthető. 1. Most a szomjúság elűzéséről szóló fejezetet magyarázzuk, 2. mint ahogy az egészséget-osztó (istenek orvosa) Dhanvantari mondotta: 3. aki folyton iszik, s nem tud vele betelni, és minél több vizet kíván, annál a szomjúság betegségnek számít. 4. Izgalom, hőség, kimerültség és bódító ital, valamint érdes, savanyú, szárító, melegítő vagy erős (ital) következtében — a (test)

23 átváltozási fokozatainak eltűnése következtében —, a böjt és a nap okozta hőségérzés miatt a betegség tünetei

12 — epe és szél — nagymértékben erősödnek. 5. Vannak folyamatok, amelyek a test folyadékvezetőire rossz hatást gyakorolván, jó folyamként rossz folyadékvezetőkben találtatnak; ezáltal erős szomjúság támad. 6. Háromféle szomjúság van, a kommentátor szerint (szél, epe és nyálka), a negyediket a (nedv-) hiány okozza vagy sérülés, mint hetedik ok a meg nem emésztett ételek szerepelnek. Az előzetes tüneteket fel kell ismerni. 7. Szájpadláson, ajkakon, torokban szárazság, égés, forróság érzése, — tébolyultság, szédülés, jajgatás az előzmények, főleg a keletkezési idő alatt. 8. Szél okozza gyakorta a száj kiszáradását, valamint szúrást a halántékban és a koponyában a (fül) váladék kifolyásának megakadását, rossz szájízt és hideg utáni vágyat. 9. Tébolyultság, jajgatás, undor, forró szájíz, sárgaság, verejték kitörése, hideg utáni vágy, csípős, füstös szájíz jellemzik az epét. 10. A nyálkára ható szél és tűz (epe) által a nyálka felmelegszik és szomjúságot okoz, a beteg aludni vágyik, szájíze édeskéssé válik, s ezáltal túlságosan kiszárad. 11. A torok bemázolódása, a szájnak nyálkával való meg3 Orvostört. közi.