Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)

Prof. Reinhold F. G. Müller: A szomjúság (és az éhség) indiai orvosok értékelésében

telese, hidegrázás, hányás és undorérzés, továbbá nehéz végtagok jellemzik a nyálkát, valamint daganatok a végtagokon és rossz emésztés. Mindezen tünetek miatt a szenvedő nemigen kíván inni. 12. Sebesüléskor ásványi anyagok és vér távoznak, így értelmezendő a szomjúság negyedik, sebesülés által történt keletkezése; a letepert (beteg) éjjel-nappal rosszul érzi magát és csak vizet iszik. 13. Ha nedveket veszít, akkor keletkezik a hiány által okozott szomjúság, — a szenvedő kiszárad, hőséget érez, heves vágya támad víz után; fenti okok együttes előfordulása jelzi a szomjúságot. 14. A nedvhiány említett okait is fel kell az orvosnak ismernie, mint szomj úságokozókat, továbbá három más jelenséget : a meg nem emésztett anyagok keletkezését, a szívszúrás érzését és az orrfújást. 15. Savanyú és sós, valamint nehéz ételek szomjúságot okoznak. Kimerült, öntudatát vesztett, elbódított szomjazót, akinek a nyelve is kilóg, (az orvos) kerüljön el. A reménytelen esetről való lemondás — amilyent az indiai orvostudomány gyakran említ — fejezi be a szomjúság-betegségek felsorolását. Az élethű leírásból közvetlen megfigyelőre következtethetünk. A szomjúság-betegségek ismeretének alapvető feltételei azonban mélyebbre látszanak nyúlni, semminthogy egy (régebben elfogadott) ősi szöveg az orvostudomány fejlődésének során kritikai szempontból megfelelő, ill. elfogadható legyen. Tény, hogy a ,,rasa" fogalmának értelmezése fenntartja az eredeti kapcsolatot egyrészt az ízlelés, másrészt a tápláléknedv fogalma között. Az ízlelésmódok és a betegségek (dosa) kapcsolatban vannak, befolyásolják az emésztést — amely a test felépítéséhez szükséges nedvvel kezdődött (utalva az amaként4 ismert fogalomra); e t~nok kezdetei már egy i. u. 200-ban keletkezett kézirattal bizonyíthatók, és a későbbiekben továbbfejlődtek. E régi szöveg ellen nem lehet lényeges kifogásunk. Nehezebb felelni arra a kérdésre, mikor kezdték e gyógyító eljárásokat alkalmazni. Emlékeztetnünk kell arra a kifejezés