Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)
Dr. Bencze József: A szocialista mezőgazdaság és a magyar népi gyógyászat
abból a betegségből felgyógyult és ha van rá mód, ugyanolyan keresztnevű legyen, mint a beteg. Az asszociációs analógia azon alapszik, hogy pl. a sokszor említett és ismert undort vagy „csömört" úgy kell meggyógyítani, hogy a betegnek ugyanabból az ételből kell enni vagy inni, mint amitől megundorodott, megcsömörlött. A szimpátián nyugvó hiedelem bízik abban, hogy a megfelelő alakú, színű, ízű, illatú anyag a hasonlatosság alapján gyógyítólag hat. Pl. ha a nők haja hullik, akkor dús szomorúfűz ágat tépnek és azt a fejükre csavarják, ráolvasnak. Vagy ha az asszony leánygyermeket szeretne, akkor coitusnál kitátja a száját; ha pedig fiút akar, akkor coitus alatt arasznyi hosszú henger alakú 5—6 cm vastag fadarabot tesz az ágya alá. A terhes asszony, ha pufók, kövér gyermeket kíván, akkor jó kemény káposztafejet tesz maga mellé az ágyába a terhesség utolsó hónapjában. A színanalógia is ebbe a hiedelemkörbe tartozik. Vérhasban szenvedő betegnek cserfakéreg porát adják megfőzve, de ezt téglaporral pirosítják. A hatóanyag természetesen a cserfapor. Vagy ha sárgaságosnak akarnak gyógyszert adni, akkor a sárgarépa levelét főzik meg és tojás sárgáját kevernek hozzá. A kozmikus világszemlélet alatt azt értjük, hogy a nép a szellemek útján, akikkel való érintkezést valaha a táltosok közvetítették, állandó összeköttetésben van. Vagyis egyetlen kozmikus egységben van minden: az élet, a természet, az ember, a természetfelettiek tökéletes összhangban. Az összehasonlító népi gyógyászat vizsgálatánál azt tapasztaljuk, hogy az európai és ázsiai népek empirikus és babonás gyógyászata (török, bolgár, román, szláv, germán, a Szovjetunió sok nemzetisége, vagy a klasszikus görög-római, arab és a többi keleti nép) közt sok a hasonló és a megegyező. Verbális anyagban és a gyógyítás technikai kivitelében lehet különbség van is eltérés, de alapjában és elvében nagyon sok a megegyező. Természetesen óvatosan kell e tekintetben is eljárnunk, mert hamarosan túlzásokba eshetünk. Az az orvostörténész,
