Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)

Dr. Bencze József: A szocialista mezőgazdaság és a magyar népi gyógyászat

aki mindenről igyekezne kimutatni, hogy klasszikus görögrómai, esetleg hippokratészi eredetű, éppen olyan téves úton jár mint az, aki mindenáron eredeti magyarnak akarna minősíteni mindent. II. A magyar paraszti nép megfigyelőképessége és természetszemlélete általában szűkkörű és nem is egységes. Helyesebben csak kis területre szorítkozik, de azon a kis területen alapos és bölcs. Rendívül tisztafejű és értelmes majori cselédek és, uradalmi gazdák leélték életüket egy-ugyanazon majorban, de a tőlük 10 kilométerre levő erdő növényzetét nem ismerték, mert nem hozzájuk tartozott. Foglalkozásuk körébe tartozó megfigyeléseik kitűnőek, habár azokat is igen gyakran babonás hiedelmekkel tarkítják. Pl. egy bakonyi szénégető ember jobban ismerte a fákat, azok minőségét, korát és vágási idejét, égetési lehetőségeit stb. mint bármelyik diplomás szakember de mindezt meteorológiai babonákhoz fűzte. Mesterségében tökéletes volt, de elképzelései már a misztikumba mentek át. A népi gyógyászat terén is hasonló a helyzet. Az egész vidéken hirtelen járvány terjedt el. De annak fertőző voltát mégsem hitték el. A füveknek és fáknak hasznát, gyógyító erejét hitték és tapasztalták is, de nem érdekelte a népet a természettudományos magyarázat, az ok, hogy tulajdonképp mi által gyógyít és mi a hatóanyag; csupán a hagyományos megfigyelés volt a lényeges, ebben bízott és hitt. A magyar népi gyógyászat nem a véletlen szülötte, hanem a társadalom és a történelem mindenkori állásával, a magyar nép gazdasági helyzetével függ össze. A marxista kutatás éppúgy felhasználja a forrásmunkákat, okmányokat, kéziratokat, mint a polgári kutatók tették, míg azonban a polgári kutatás folyton azt hirdette és írta, hogy az eredeti okmányokat tárgyilagosan és ha kell szóról szóra kommentálja, addig a marxista kutatás tekintetbe veszi, hogy a forrásanyagot, annak idején akár kódex vagy kézirat, gesta vagy annales mind-mind az uralkodó osztály érdekében írták, szerkesztették, mert a szellemi