Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 20. (Budapest, 1961)

Krisztinkovich Béla: Anabaptista orvosok, gyógyszerészek a higiénia szolgálatában

teszek mentesek, s hazánkban még sokáig nem tartozott az állam gondjai közé a közegészségügyi állapotok rendezése. I. Ferdinánd által 1552-ben kibocsátott „Ordo Politica" nem volt Magyarországon kötelező. Miksa császár 1576. évi rendelete, az orvosi gyakorlatról, pedig csak az Ausztriával szomszédos ré­szekben gyakorolt befolyást. A legújabb adatok szerint Blandrata, aki János Zsigmond erdé­lyi fejedelem, majd Báthory István lengyel király udvari orvosa volt, és Erdély politikai életében végig nagy szerepet játszott, igen közel állt az anabaptizmushoz, mielőtt még az unitarizmus Erdélyben államvallássá vált volna. 3 A Báthoryak másik híres orvosa, Bucella - aki Észak-Magyar­országon a Forgáchok doktora is volt - bebizonyíthatólag ana­baptista. A Báthoryak először kísérleteztek a XVI. század végén hazánk­ban a népegészségügy fejlesztésével. Anabaptista doktor tanács­adóik javaslatára, főiskolát alapítottak: az „Institutum medico­<hirurgicum"-ot, amely sebészeket képezett ki. 1600 körül Bá­thory Zsigmond a híres anabaptista professzort, Achille Tarduc­cit hívta meg előadónak. A főiskola, miután az orvosi foglalko­zást nem tartották rangbélinek és csak szegénysorsú erdélyi tanú­lók választották mint stúdiumot, csakhamar megszűnt. Az anabaptisták gyógyítási szolgálatait nemcsak a főurak vet­ték igénybe, hanem a nép is, mert mint vándor-kuruzslók járták az országot, többnyire belgyógyászattal foglalkozva és érvénye­sítve a természeti tapasztalatokon alapuló megfigyeléseiket. Kö­zel állnak a borbélysebészekhez, fürdősökhöz, gyógykovácsokhoz is, anélkül azonban, hogy azok céheihez tartoznának. írástudá­suknak köszönhető, hogy a nagylévárdi kastély-könyvtárban meg­őriztek egy olyan kéziratot a XVII. század elejéről, amely egy még annál is korábbi ló-gyógyszerkönyvre vezethető vissza. Kol­lonics gróf íratta le ezt az állatorvosi dokumentumot, amely töb­bek között egy magyar gyógykovács receptjét is tartalmazza és a lóbetcgségekről ír nagy hozzáértéssel. Rendtartásaik intézked­nek a gyógyfüvek gyűjtéséről és feldolgozásáról. Mint fürdősök bejárták az ország hévizeit. Idényenként a leglátogatottabb für­dőkben ütötték fel tanyájukat. Az orvoslással foglalkozók is meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom