Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 20. (Budapest, 1961)

Krisztinkovich Béla: Anabaptista orvosok, gyógyszerészek a higiénia szolgálatában

vándor-kuruzslók is voltak. Arra vonatkozólag, hogy egyetemet végzett medikus doktorok lettek volna közöttük, okleveles bizonyítékaink ez idő szerint nincsenek, de kétségkívül igen jó hírnevük volt, akár a zsidó orvosoknak. Élvezett tekintélyükre számos történelmi bizonyítékunk is van, amelyeket — teljességre törekedve — most publikálunk első ízben az irodalomban. A XVI. században Nádasdy Tamás és a humanista Batthyány Boldizsár nevéhez fűződik dunántúli letelepítésük. Az erdélyi fejedelmek később a Partiumban és Erdélyben jelöltek ki számukra telephelyet. Batthyány Boldizsár, a németújvári és szalónaki uradalmak birtokosa, a XVI. században egyike volt a magyarországi humanizmus vezető alakjainak. 1543-ban született; fia volt az 1561-ben meghalt Battyhány Kristóf bánnak; 1566-ban nőül vette a szigetvári hős leányát. Zrínyi Dorkát. Gondos nevelésben részesült, Párizsban az udvarnál tartózkodott, világlátott férfiú volt és új-keresztény személyzettel vetette magát körül. Orvosai mind új-keresztények voltak. Híve a reformációnak és bár a reakciós Habsburgok szolgálatában állott, mégis maga köré gyűjtötte a kor legjelesebb tudósait, valláskülönbség nélkül! Könyvtárát Zsámboki János rendezte be és a világ akkori legelső botanikusát, Clusiust (Charles de l'Ecluse) évekig németújvári birtokán látta vendégük Itt született meg Clusius klasszikus könyve, a „Pannóniai flóráról", amelyet Beythével együtt adott ki. Clusius honosította meg a dunántúli főúri díszkertekben a tulipánt, a jácintot, a nőszirmot, a császárkoronát, az orgonát, a babércseresznyét stb. Az eddig ismeretlen növények remek illusztrációi, a Battyhány-félc németújvári nyomdában 1595-ben láttak napvilágot. Batthyány Boldizsár kapcsolata az anabaptistákkal korai keletű. Már németalföldi tartózkodása alkalmával, midőn a helytartó Mária királynőnél - Lajos királyunk özvegyénél - tisztelgett, ismerkedett meg velük. Ekkor rendelte meg Bruegheltől a Bemerítő János prédikációját ábrázoló festményt, az anabaptista hitvallás egyik legeklatánsabb dokumentációját. Erre az időre esik hazánkban az anabaptisták nagyobb számú megjelenése. Az ország belsejét megszállta a török, csak a perem-