Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 20. (Budapest, 1961)

dr. Katona Ferenc: Ismeretelméleti és származástani kérdések Goethe Faustjában

Ein Schlag tausend Verbindungen schlägt. Das hat sie nicht zusammengebettelt, Sie hat's von Ewigkeit angezettelt, Damit der ewige Meistermann Getrost den Einschlag werfen kann." A Faustban, amint láttuk, majdnem ugyanez a szöveg szerepel a gondolkozás problémájának exponálására, utána azonban az utolsó négy sor helyett a formális logika okfejtésének gúnyos bírálata következik: az a filozófia, amely mindent részekre bont, egymásutáni okfejtés alapján magyarázza meg a jelenségeket, anélkül, hogy végül egységes képben összefoglalná őket, sehová sem vezet. A jelenségek puszta szétbontása, anélkül, hogy összefüggéseik alapján egységbe foglalnék, nem alkalmazható a világ jelenségeinek megértéséhez. A gondolkozás maga is olyan folyamat, ahol az elemek állandó folytonos kapcsolatban vannak egymással, nem szakadhatnak részletekre, ahogyan egyes filozófiai felfogások elemzik őket. Végül megmutatja mi történik, ha a tudósok ilyen logikával valamilyen természeti jelenségeket magyaráznak. Ahogyan előbb idéztük: „Wer will was Lebendigs erkennen und beschreiben, Sucht erst den Geist herauszutreiben, Dann hat er die Teile in Seiner Hand, Fehlt, leider! nur das geistige Band Ez a súlyos kritika tehát nemcsak a német természetfilozófia ellen szól, nemcsak szembenállás azzal a felfogással, hogy a jelenségek egy része tapasztalati elemzéssel hozzáférhető, az alaptörvények azonban nem, mert ez csak a felsőbbrendű szellem adottsága, hanem egyúttal egyértelmű elvetése a francia mechanikus materialisták módszertanának. A születőben levő biológia által felszínre kerülő problémák megkövetelték a tudósoktól annak a gondolkozásmódnak az átalakítását, amely lényegében a mechanikai alapokon nyugvó tudományok szemléletében gyökeredzett. Goethe ennek az új ter-