Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 20. (Budapest, 1961)

dr. Berndorfer Alfréd: A veleszületett rendellenességek pathogenesise történelmi szemléletben. II. rész. Történelmi fejlődés a XIX. századig

vagy tizedik hónapban megszületik a gyermek." (Vullers: Alt-In­dische Geburtshülfe. Janus, Breslau 1845. II. füzet.) A magzati fejlődést feltűnően jól képzelte el Susruta, meg­lepő azonban, hogy a negyedik hónap utáni fejlődésről jóformán semmit sem tud mondani, csak annyit, hogy akkor a magzat még nagyon gyenge. Ha ezt a mai ismeretcink alapján vizsgáljuk, ak­kor azt kell megállapítanunk, hogy eddigi tudásunkkal a magzati fejlődést a szervkifejlődés idejéig ismerjük, azaz kb. a harmadik hónap végéig. Ma sem tudunk még sokat arról, hogy mi történik a negyedik hónaptól a születésig. Nem tudunk pedig azért, mert negyedik hónap utáni magzatokat az embryológus csak ritkán vizsgálhat. A negyedik hónap utáni koraszületéseket, életkép­telen abortusokat a kórbonenok vizsgálja, aki más szempontból tanulmányozza, mint azt az embryológus tenné. Ezen a téren még nincs meg a megfelelő összműködés az egyes szaktudósok között. A negyedik hónap utáni életben maradt magzatokat rendszerint csak élettani funkcióikra vizsgálják, így ezen a téren még nagy hiányosságok vannak, annak ellenére, hogy Feldmann 1920-ban már nagy munkát állított össze az „Ante Natal and Post Natal Child Pbysiology"-ról. A könyv nagy alapossággal ismerteti a magzati életműködéseket. Ezt a kérdést azóta sem tanulmányoz­ták ilyen alapossággal. Susruta a továbbiakban az abortusokról és a rendellenességek­ről ír. Az abortus okát részben a foetusban, részben az anyában keresi, 3 magzat betegsége vagy rendellenessége következtében, mely az első négy hónapban történik. Susruta a következőket írja: „durva viselkedés, rossz járás, utazás, rázás, esés, kínzás, szala­dás, ütés, ferde fekvés és ülés, böjtölés, erős lökés, durva, erős és keserű ételek evése, sok maró anyag, valamint gyakori hányás, hasmenés, meg nem emésztett ételek következtében a magzat le­válik a. kötelékeiről". Ha ezt a tömör összefoglalót kissé szemügyre vesszük, akkor számos olyan okot találunk, amellyel ma is foglalkozunk. Olvas­hatjuk ma is, hogy többen megfigyelték az anya gyakori rázásá­nak következtében keletkezett rendellenességet. A sok rázós uta­zás káros lehet; beszélnek arról, hogy pl. villamos és autóbusz kalauznőknek káros terhességük első három hónapjában sokat a

Next

/
Oldalképek
Tartalom