Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 20. (Budapest, 1961)

dr. Farkas László: A sejtelmélet és a dialektikus materializmus. II. rész

tannak, hanem kórélettannak az alapján megveti". Természetesen hiba az, hogy a kóros és az élettani folyamatok egységének egyoldalú hangsúlyozás miatt a köztük levő minőségi különbségre és fejlődésük belső ellentmondásosságaira nem fordít figyelmet. Mint érdekességet megemlítem, és ez Virchow ezekben az években megmutatkozó eklekticizmusára jellemző, hogy itt még inkább a humorális koncepciót emeli ki, ezt még inkább elfogadhatónak tartja, mint a szolidár-koncepciót, jóllehet ezt, mint fentebb láttuk, a sejt hipotézisével hozta közvetlenebb kapcsolatba. A folyékony és szilárd részek mechanikus szétválasztása ellen is több ízben óvást emel: „léteznek ideg- és vérnélküli élőlények, de egyetlen olyan sem, amely ne tartalmazna ugyanakkor szilárd és folyékony részeket, létük nem a szilárd és folyékony részek koegzisztenciájához, hanem kölcsönös kapcsolatukhoz (Wechselbeziehung) van kötve". (Uo. 38. old.) A fejlődés irányát sem lehet Virchow szerint - és ebben is igaza van — vagy a szilárd, vagy a folyékony részekhez kötni; egyébként a fejlődés iránya a ncmzési aktusnál meg van határozva. De mindjárt hozzáteszi, hogy az öröklött irányzatok mellett vannak szerzett irányzatok. (Uo. 44. old.) Az öröklött és szerzett irányzatok, amennyiben ezek az utóbbiak kóros jellegűek és hosszú időn keresztül eltérőek maradnak a normális irányzattól, konstitucionális jellegűvé válnak: „ez a nem normális irányzata a vitális mozgásnak, az életfolyamatoknak ezen sajátos permanens megjelenési formája nem lehet sem kizárólag humorális, sem szilárd" (uo. 44-45. old.). A kóros jellegű konstitucionalizmus nem fér össze a változások lokális felfogásával, ellenkezőleg „a figyelem az általánosra, az egész organizmus inherens változására" irányul (uo. 44. old.). Az EinheitsBestrebung egyes megállapításait nemcsak a szervezet belső egységének elve hatja át, hanem a szervezet és környezet kölcsönhatásának felismerése is. Nemcsak, amint fentebb láttuk, a szerzett tulajdonságok örökölhetőségének (konstitucionálissá válás) elismerése értelmében, hanem abban a vonatkozásban is, hogy a járványok a környezet változásának függvényei. Virchow megkülönböztet természetes és mesterséges járványokat. A természetes járványok (natürliche) - az idő, a meteorológiai változások