Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 20. (Budapest, 1961)
Krisztinkovich Béla: Anabaptista orvosok, gyógyszerészek a higiénia szolgálatában
burgi Katalin, Bethlen Gábor fejedelem özvegyének botránykrónikájába. A fejedelemasszonynak még Bethlen Gábor életében viszonya volt nemcsak háziorvosukkal Scultétiusszal, hanem a későbbi szepesi gróffal, Csáky Istvánnal, Wesselényi Anna fiával is, aki a vetélytársát meggyilkoltatta. A Csáky vagyon nagyrészt a fejedelemasszony kifosztásából származott, amit Wesselényi Anna leveleiben sokszor restelkedve és bánkódva emleget. Az egyik válaszlevélben (1649) azt írja Pozsonyból Csáky István édesanyjának: ,,. . . Az amit megcselekedtem, el nem mulatom, noha két héttől fogva nem kevés kínt vallottam az jobbik karomnak és váliamnak fájdalma miatt, mely mind ez óráig sem szűnt semmit. Noha az új-keresztények eleget bajlódnak velem. Az az nyavalya pedig lu esés történt rajtam és ha Isten inné szabadulásomat engedi, az trincsini héwízben akarok menni és az is nem fog használni örök béna leszek . . ." Kelt Pozsonyban die 27. Februárii (1649) Ngodnak alázatos fia szolgája G. Csáki István. 19 A Rákócziak korában szintén gyakran találkozunk az új-keresztény orvosokkal. Tudvalevő, hogy 1645-bcn I. Rákóczi György „az öreg fejedelem" Sárospatakon telepített le új-keresztény udvart. A két Rákóczi György levelezéséből kitűnik, hogy ez időben Sárospatakon is volt egy anabaptista orvosuk, és az öreg Rákóczi György amikor egyik kedvelt híve hagymázban fekszik, külön meghagyja a fiának, hogy az „új keresztény borbéllyal is hozzáláttass!" 1652-ben II. Rákóczi György himlőben megbetegedvén, hétéves fiát, I. Rákóczi Ferencet választották Erdély fejedelmévé, aki ezt a méltóságot sohasem töltötte be. Rumy Károly György: Monumenta Hungarica I. művéből tudjuk, hogy 1646-ban Nagyváradról II. Rákóczi György édesanyjának, Lorántffy Zsuzsannának a következőket írja: „A kis Ferenc inai megmarjultak, kczit az új keresztény borbély gyógyította meg." II. Rákóczi György felesége, a katolizált Báthory Zsófia már nem kedvelte a sárospataki új-keresztényeket, mint az abból a leveléből tűnik ki, amelyet Zboróról írt Mednyánszky Jónásnak Sárospatakra. Báthory Zsófia írja 1661. jún. 22-éről keltezve Zboróról (makovicai Rákóczi uradalom), „ami az új-keresztény Borbély János dolgát illeti, mi
