Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 19. (Budapest, 1960)
Dr. Izsák Sámuel: Váradi Sámuel (1773—1857) Enyed város és Alsó-Fehér vármegye egykori orvosának élete és tevékenysége
szavai szerént. Lásd a fordításról (von der Wendung) irt hetses munkáját.) soha egyet is fogóval kivenni nem is próbáltak, hanem az ilyeneket, az akadályok miatt tehetetlen természetre bizva, meghalni hagyták. Szeretsés voltam a jo, eszes emberek szeretete, kedve, határtalan bizodalma meg nyerésében, ámbátor a köz szeretet vadászattyátoli undorodásomat talán a határon is túlhajtottam és a Charlatánságot gyomrombol utáltam; szerentsés voltam házasságomban, szerentsés mindenben a mihez fogtam. Ha Orvos Doctor successoraim nékem valaha valamit köszönhetnek, kérem légyenek háládatosok a B. Kemény, B. Bánfy, Gr. Thorotzkay, B. Thorotzkai, Grof Mikes, Gr. Miko, Grof Teleky, Zeyk familiákhoz, mert háládatosan meg ismerem, hogy föbképpen azoknak köszönhetem mind azt, a mit hazám tzélzott javára, a köz jo elö mozdítására félre tehettem. . . . Hazafiúi szeretem és a köz jo iránti buzgóságom zálogát, fenn ir: intézetemet, azzal a szoross feltétellel bizom a Tekintetes Magistratus kezelésérc, gondviscletére, hogy azt semmi más tzélra mint a melyre hagytam leg kisebb részben se forditsa, csonkittatni, el enyészni ne engedje, s az allodiális pénztárnokok számadásában, annak egy külön tzimet nevezzen, mind a bevételekre, mind a ki adásokra nézve, hogy igy intézetemnek miben lételét a Felséges Királyi Fö Igazgató Tanáts minden esztendőben 'áthassa. Intézetem Fö Felvigyázójává nevezem kedves sógoromat, ki most az Országos Bizottmány Ülnöke Nagy Berivoji Boér Ferentzet, halála esetére ö nevezzen mást, és igy tovább, hogy intézetemnek örökké légyen egy egy lelkes, a köz jo iránt erzö Fö Felvigyázaja. írtam Nagy Enyeden Martins r7 diken i8)) btn Nyoltzvan két esztendős koromban. Varadi Sámuel Orvos Doctor és Bába Mester Most N. Nagy Enyed Városának rendes Orvossá.
