Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 19. (Budapest, 1960)

Dr. Izsák Sámuel: Váradi Sámuel (1773—1857) Enyed város és Alsó-Fehér vármegye egykori orvosának élete és tevékenysége

Váradi nem csupán a Széchenyi által a magyar mezőgazdaság és ipar fellendítése érdekében elindított kezdeményezésre és a kolozsvári selyemfonoda felállítására volt tekintettel, hanem egyéb helyi adottságokat is figyelembe vett. Váradi az enyedi Bethlen kollégium orvosa is volt. Ebben a minőségében állandó kapcsolatban állott a tanulóifjúsággal, amely örömmel vett részt a selyemhernyó-tenyésztésben. Ez a foglalatosság nemcsak mint új és érdekes gazdasági tevékenység vonta magára az ifjak figyelmét, hanem a természet megfigyelésére irányuló képességüket is fokozta. „A tanulók mindennap és csoportosan jöttek hozzám, írja Váradi - segítettek a hernyóknak enni adni, azokat takarítani, tudakoztak és kértek, hogy írjam meg számokra, bármily röviden, a selyem tenyésztés körül okvetlenül tudni való dolgokat, s gondolva, hogy talán mások is lesznek, kik ezen újra feléledett ipar ággal megesmerkedni kívánnak, e téli hosszú estvéken e kis könyvet írtam."

20 Az az óhaja, hogy a selyemhernyótenyésztés népszerűsítésére alkalmas könyvet adhasson az ifjúság kezébe, késztette többek között Váradit műve megírására. Míg a régi osztrák és magyar szerzők figyelembe vették Váradinak a selyemhernyótenyésztésről szóló könyvét, - addig egy nemrég kiadott idevágó magyar szakmunka szerzője, aki pedig a kérdés történelmi vonatkozásaira is kitért, teljesen figyelmen kívül hagyta az egykori enyedi orvos szerény, de mégis érdemes munkáját a selyemhernyótenyésztés meghonosításáról.

2

' Az 1848-as forradalom kitörésekor Váradi 75 éves, öreg ember volt, nagytekintélyű polgár, és jelentős ingatlanok tulajdonosa mind Enyed városában, mind annak környékén. A város központjában fekvő saját háza 24 helyiségből és számos tágas mellékhelyiségből állott. Kertjei és szőlői nagy mennyiségű gyümölcsöc és bort termettek. A forradalom idején is bővelkedett pincéje válogatott borokban. Városi és megyei orvosi állásából származó jövedelmén kívül falusi birtoka évente több mint 2000 forintot hozott. Gyümölcsösében 1847-ben mintegy 2000 mérce gyümölcs termett.

22 Az Enyed környékén levő falvakban 20 jobbágya volt s attól sem tartózkodott, hogy jelentős összegeket adjon ki kamatra.

23 Az a Váradi, aki ilyen anyagi és társadalmi helyzettel rendelkezett, s aki mindezt, saját bevallása szerint, egyes arisz-