Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 19. (Budapest, 1960)
Kárpáti Endre: A magyarországi alkoholellenes küzdelem története
zetre tagolódik. Tárgyalja a pálinka történetét, összetételét, káros hatását az emberi szervezetre, társadalmi kihatásait, erkölcsi alapon a részegség bírálatát, végül áttekintést ad a mértékletességi egyletekről. Módszertanilag a könyv kérdés-felelet formában tárgyalja az anyagot. Minden fejezet végén versben foglalja össze az elmondottakat. Annak ellenére, hogy ez a könyv vallásos szemléletű, itt-ott mégis kicsillan némi társadalomkritika is, pl. egyes városok, falvak és eklézsiák szegénységét azzal magyarázza, hogy „az ilyen helyeken a falu, város és egyház elöljárói meg szokták inni a közönség jövedelmét." 43 A mértékletességi mozgalom azonban nem tudott meggyökeresedni, sem számottevő; a külföldi mozgalmakhoz hasonló arányokban kiszélesedni. A kezdeti, reformkori mértékletességi mozgalmakban is megtalálható már a teljes tartózkodásnak, az absztinenciának az elve. Az is megállapítható, hogy a korai mértékletességi mozgalmakban ugyanúgy, mint a későbbiekben meghúzódnak a bortermelők érdekei. A korai mértékletességi szervezkedés, nem általában a szeszesitalok, hanem csupán az égetett italok, elsősorban a pálinka ellen irányul. II. A. magyar nagyipari fejlődés kezdeti szakaszán, már az abszolutizmus idején sor kerül több nagyobb szeszgyár alapítására, s így a szeszipar a malomipar után a legfontosabb iparággá vált. 1867-1880 között több, mint 100 000 fogyasztási adóra kötelezett és 150 000 nem adózó, önellátásra termelőt tartottak nyilván. A szeszgyárak technikai színvonala viszont elmaradt a malomipar mögött. Míg i860 előtt csak egy szeszgyárnak volt finomító berendezése, addig az 1867 után sorra alakuló részvénytársaságok a várható extraprofit reményében finomítókkal egyre jobban ellátják gyáraikat. Az osztrák versenyt azonban nem bírják, a belföldi piacon pedig a kisebb-nagyobb mezőgazdasági szeszfőzőkkel kell osztozniok. A nagyobb szeszfőzdék száma az 1868 utáni fokozatos tőkekoncentráció révén egyre csökken, viszont termelési értékük növek-