Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 18. (Budapest, 1960)
Dr. Regöly-Mérei Gyula: Semmelweis Ignác betegsége orvostörténelmi megvilágításban
nek elhárítása csak megtévesztéssel („már elszállították a beteget. Senki sincs otthon") sikerült. Schürer von Waldheim szerint fejfájásról is panaszkodott, feleségével gyengéden viselkedett,, kisleányával énekelgetve játszadozott. 12 Budapesti orvosainak (Wagner, Balassa, Bókay) tanácsára 186). július 20-án szállították Bécsbe, mégpedig további gyógykezelés céljából. Az útra felesége és tanársegéde, Báthory is elkísérte. Báthory az útról és a Bécsben történtekről azonban sosem nyilatkozott. Az előbbiekben vázolt tünetek fellépésekor Semmelweis máilázzal járó, septikus jellegű kézfertőzésben szenvedett, ugyanis - mint ismeretes -, egy újszülöttel kapcsolatos gennyes műtét alkalmával, még július első napjaiban megsértette kezét. Igen jelentőségteljes tehát, éppen az elmebaj szempontjából, annak megállapítása, hogy miként viselkedett Semmelweis 1865. július 20-a után Bécsben. Tanulmányunknak egyik célja a biográfiai kórtörténetszerű összeállítása és annak orvostörténelmi módszerekkel való elemzése. A pathológiai értékeléssel Haranghy professzor, a psychiatriai megállapításokkal pedig Nyirő profeszszor foglalkozik majd közleményében. Schürer von Waldheim könyvében azt az álláspontot képviseli, hogy Semmelweisen már 1851-ben lappangó chronikus elmebaj tünetei mutatkoztak volna és ezért mondott le - szerinte indokolatlanul, az orvostörténészek többsége szerint azonban teljesen jogosan - a bécsi magántanári képesítésről. 13 Valószínűleg ez az oka annak is, hogy Schürer von Waldheim szinte kiemelten foglalkozik azzal, hogy Semmelweis fiatal éveiben vidám módon kereste a társaságot, hódolt a táncnak: ezzel mintegy anamnestikus hátteret nyújt syphilises fertőzés lehetőségének. Miután Schürer von Waldheim mindenképpen bizonyítani kívánja Semmelweis elmebetegségét, ezért életének utolsó napjait elsősorban Schürer von Waldheim tudósításában 14 vesszük át. Semmelweisnek azt mondották, hogy nyaralás céljából Gráfenbergbe utaznak. A vonaton azt a kérését fejezte ki, hogy felesége térjen majd vissza Pestre és hozza magával a többi gyermeket is, ugyanis csupán a karonülő, kis Antónia volt társaságukban. Bécsben Hebráékhoz hajtatnak. „Da bin ich wieder, ein kranker