Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 17. (Budapest, 1960)

Dr. Bencze József: ősmagyar motívumok orvostörténeti maradványainkban

torokkal és a tudós egri theológusokkal és megállapították, hogy a beteg mágneses hatalmú. Egyszer a „nyelőorgánumában görcsök, a szájából kifolyó tajtékkal. . ." lépett fel, mire vizet akartak neki adni, de nem tudta lenyelni. Maszlagos nadragulyaport és szürke higanyos ír keveréket adtak neki és ettől meggyógyult. Később újra őrjöngött, össze-vissza ordított: „most jövök a kútból ... a kútból hoztak . . . kék ördögök vannak a szögletben . . . veres ludak ... a párisi háborúban megsebesítettek . . . de sok a farkas ... mely sereg nyúl és tüdő . . . tevék a Buda várában ..." December 30-án felkelt az ágyból és négykézláb ugrált, állati hangokat hallatott. Hamarosan újra felkelt, íróasztalhoz ült, majd jövendőt mondott, közben morog, önmagát hol kutyának, hol kakasnak mondja, majd magához tér és minderről később semmit sem tud. Februárban háromhavi betegség után jól lett és vallásos énekeket énekelt, majd szüleihez költözött. . . Kisvárdán beszéltem egy nagyon öreg asszonnyal, aki híres gyógynövénygyűjtögető volt.

15 El nem árusította, de „segített", akin csak tudott szereivel. Ismert is vagy 20-30 féle gyógynövényt, amit a határban, erdőben, mezőn szedegetett, szárított, füllesztett, kevert. Megkérdeztem tőle, honnan vette a „tudományát", mire bőbeszédűen elmondotta, hogy fiatalasszony korában ismert egy nagytudományú embert, akinek Farkas Ignác volt a neve és Kisvárda és Nagymihály közt vándorolgatott. Azt beszélték róla, hogy „táltosi erő" van benne. Többet nem is tudott mondani felőle, csak annyit, hogy sántított és egyik kezeszára rövidebb, kezefeje pedig csonka volt. Ez az Ignác sokszor megfordult az ő szüleinél, ott adtak neki szállást, ha arra járt. Egyszer beteg lett és heteken át ők istápolták, de meg is gyógyult. Nem hagyott orvost hívni, hanem a saját gyógyfüvek itta. ö akkor süldőlány volt és szemfülesen leírta a gyógynövények neveit. A teákon kívül még egérzsírral, kutyahájjal, főzött fecskefészekkel, timsós vízzel gyógyított. A környék csak Táltos Ignácnak hívta és nem féltek tőle, ha-