Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 17. (Budapest, 1960)

Prof. Petrov B. D.: Az orosz tudósok szerepe az orvostudományban

müvet a sebészetről. Ö javasolta az orosz anatómiai szakkifejezések bevezetését. N. I. Pirogov (1810-188)) kiváltságos helyet foglal el a XIX. század orvostudományában. Elért eredményei messze túlhaladják a sebészet és a bonctan határait. Ï. P. Pavlov Pirogov szerepét az orvostudományban így jellemezte: „Az első pillanattól kezdve, hogy kapcsolatba került a sebészettel, a lángész éles szemével fedezte fel e tudomány természettudományi alapjait, azaz: a bonctant, kórbonctant és az élettani kísérleteket; és rövid időn belül olyan biztosan állott ezen az alapon, hogy alkotó egyéniség lett e téren". N. I. Pirogov tudományos kutatásai új tudománynak - a műtéti anatómiának - vetették meg alapjait. Ennek a tudománynak az alkalmazása a műtétek ésszerűsítése céljából, a kísérleti módszer felhasználása sebészeti problémák megoldására és végül klinikai tényezők pontos, tudományos vizsgálata a fiziológia és patológia álláspontjáról, ösztönözték Pirogovot arra, hogy a sebészetben megteremtse az anatomo-fiziológiai irányt. N. I. Pirogov egy sor átfogó kísérleti, élettani munka szerzője. F. I. Inozemszki és A. M. Filomaficki közreműködésével N. I. Pirogov kísérletileg igazolta és tudományosan megerősítette első ízben 1847-ben - az éter alkalmazását, majd a kloroformmal való érzéstelenítést. A kaukázusi harcok idején bőségesen alkalmazta az érzéstelenítést a tábori kórházban. A sebészet fejlődése szempontjából nagy jelentősége volt Pirogov atlaszának: „Az emberi test gyakorlati bonctanának teljes tanfolyama", amelyben a szerző a sebészeti szabályokat, a sebészet fejlődése folyamán első ízben, az emberi test felépítésének rendszeres tanulmányozására alapozta. Ki kell emelnünk, hogy főműveiben, kiváltképpen „Az általános tábori sebészet alapjai" című művében, más nagy klinikusokhoz hasonlóan, Pirogov is hitet tett a nervizmus és a szervezet egysége mellett. Mint sok más kiváló orosz klinikus, Pirogov is a profilaxis híve volt, „a jövő a megelőző gyógyászaté" - írta. Ezek látnoki szavak voltak, s a Szovjetunióban ma sikeresen valóra is válnak. 3 Orvostört. Köri.