Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 17. (Budapest, 1960)

Prof. Petrov B. D.: Az orosz tudósok szerepe az orvostudományban

N. I. Pirogov volt az első, aki bevezette a gipszlenyomatot és az oszteoplasztikai műtétet a lábon. Ezt a műtétet, amelyet ma minden orvos ismer, száz évvel ezelőtt, 1854-ben írta le N. I. Pirogov a Katonai Orvosi Folyóiratban. Elévülhetetlen érdemeket szerzett N. I. Pirogov egy új igazság felfedezésével és ennek a sebészetben való alkalmazásával. N. I. Pirogov a következőket írta: „Egy műtét érdeme nem az amputációban, hanem az oszteoplasztikában van, ami minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy egy csontdarab, ha lágy szövetekkel kerül érintkezésbe, erősen hozzáforr egy másik csonthoz és lehetővé teszi a végtag megnyújtását és működését. N. I. Pirogov műtétje világszerte elismerésre talált és új oszteoplasztikus műtétek kidolgozására ösztönzött. N. I. Pirogov érdemei különösen a tábori sebészet terén emelkedtek ki. Tevékenysége Szebasztopol ostroma (1854-1855) és a későbbi háborúk, alatt szerzett óriási tapasztalatain nyugszik. (Művei: „Általános tábori sebészet", 1864-1865) és „Katonai egészségügy és különleges segély a bolgár harctéren" 1879.) N. I. Pirogov fektette le a katonai egészségügy tudományos alapjait. Azokat: az elveket, amelyeket ő dolgozott ki a harctéri betegek és sebesültek ellátására, a világ valamennyi hadserege (egészben vagy részben) elfogadta. N. I. Pirogovnak a sebesültek ellátására vonatkozó javaslatai a következő megállapításokra épülnek: „. . . Tapasztalataim alapján az a meggyőződésem, hogy ahhoz, hogy a tábori kórházakban jó eredményeket érjünk el, nem annyira a tudományos sebészetre és gyógytudományra, hanem jó, üzletszerű adminisztrációra van szükség". Pirogov tevékenysége nem korlátozódott a sebészetre. Az orvostudomány más ágaira, így például a kórbonctanra is nagy befolyást gyakorolt. „Az ázsiai kolera patológiai anatómiája" című munkáját a boncolások ezrei alapján írta, s ezeket saját maga végezte 1848-ban, amikor kolerajárvány dühöngött Oroszországban. Jogosan tekinthetjük őt az orvosi diéta kezdeményezőjénél: a terápiában. Kiemelkedő szerepet játszott még a fiziológia, az egészségügyi statisztika, a járványtan terén és az orvostudomány sok más ágában.