Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 17. (Budapest, 1960)

Dr. Földes Vilmos: Kuruzslók és javasasszonyok

betegeihez. Gyógyító eszköze egyrészt a suggestio, titokzatos ráolvasás, szertartások, ami útat nyit a csalás számára is. Titkaikra féltékenyen vigyáznak és tekintélyük alátámasztására szándékosan terjesztenek mindenféle babonás hiedelmet. Majdnem minden népnél használatosak az amulettek, amelyeknek titkos védöerejük van mindenféle betegség, szerencsétlenség és gonosz szellemek ellen. Alakjuk, eredetük a legkülönbözőbb s a varázslók ezek árusításával is foglalkoznak. Ezek az irányelvek vonulnak végig nemcsak a történelem előtti kor, hanem a későbbi évezredek és évszázadok orvoslásán is, sőt a legújabb kor és napjaink kuruzslók és javasasszonyait is ténykedéseikben ezek az ősi megfigyelések és babonás hiedelmek irányítják. Bármennyire is megdöbbentő azonban a hasonlóság ezen ősi fejlődési fokozatok és a mai népek felfogása között, azt kell tapasztalnunk, hogy a szociális és kulturális fejlődéstől elmaradott népek lelkivilágát éppen a betegségekről való felfogás és gyógyítás szempontiából ugyanezek az ősi felfogások irányítják. A kuruzslás és javasolás fogalmának meghatározásánál azonban szigorú megkülönböztetést kell tennünk a népi orvoslás fogalmi körének elhatárolásában. Éles határvonal választja el ugvanis egymástól a szó igazi értelmében vett kuruzslást és javasolást attól a népi orvoslástól, illetőleg népies gyógymódoktól, amelyek minden nép, így a magyar nép lelkében is évezredes hagyományként élnek. A népi orvoslásnak lélektani alapja van. Nemcsak eszközeiben és módszereiben, hanem főként alapelveiben különbözik a természettudományos orvostantól. Még akkor is különbözik, ha egynémely módszere honos a tudományos orvoslásban is. Pl. fürdő, kötés, borogatás, mert más alkalmazásában a szellem, más a betegségek eredetéről és lényegéről vallott felfogás. A népi gyógyítás alapja nem a megfigyelés és kísérlet, - bár egyik alapját feltétlen ez adta meg - s az ezekből induktive levont következtetés, hanem a hit, egy bizonytalan eredetű ősi hagyományban, amely a mai tudományos értelemben vett bizonyítást nemcsak hogy nem állja ki, hanem sok esetben absurd is. Elemeiben nagyobbrészt mágikus, misztikus, természetfeletti, vagy tekintély