Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 17. (Budapest, 1960)
Dr. Alföldy Géza: Kelta gyógyító istenségek tisztelete a római Pannoniában
szervesen beépült a pannóniai társadalomba, fokozatosan átvéve a római életformát és szokásokat, ugyanakkor egyben sokáig őrizve saját hagyományait, ezen belül többek között a vallásosságot. E vallásosság eredeti, a római foglalást megelőző tartalmáról és formájáról azonban nemigen vannak adataink, mivel a kelták istentiszteletüket nem örökítették meg feliratokkal és istenábrázolásokkal, mint a görögök és rómaiak. Viszont e vallásos hagyományt legalább is részben mégis megismerhetővé teszik a rómaikori feliratok és ábrázolások, amelyek egyet-mást megőriztek az ősi tradíciókból, rendszerint abban a formában, hogy a kelta isteneket római néven nevezték és római istenek alakjaiban ábrázolták. Ennek alapja az a körülmény, hogy a polytheisztikus vallások találkozásakor a két vallás rendszerint összeolvad: az egymással rokon természetű istenek egymásba mosódtak. Ez történt Pannoniában is: a rómaiak a kelta istenekben saját isteneiket ismerték fel és fordítva. Jellemző, hogy Julius Caesar is Mercuriusnak, Marsnak, Apollónnak nevezi a galliai kelták legfőbb isteneit, ami annyit jelent, hogy bizonyos kelta istenségek rokon természetüknél fogva a római ember számára azonosnak látszottak római megfelelőikkel és később teljesen össze is olvadtak ezekkel. Mármost így érthető, hogy a pannóniai feliratokon és ábrázolásokon szereplő istenalakok római nevük és képtípusuk ellenére sokszor kelta intenségeket is jelentenek. Természetesen többször nagyon nehéz meghatározni, hogy egyegy provinciális kultusz helyi alapréteggel is rendelkezik-e, ami azonban Apollónt illeti, tiszteletében a kelta hagyományok továbbélése Pannóniában ugyanúgy világosan felismerhető, mint a többi kelta őslakossága provinciákban, elsősorban Galliában. A pannóniai Apollón-kultusz helyi háttere legtisztábban Brigetióban fogható meg, a mai Szőny község helyén állott, jelentőségét tekintve Aquincum mögött nem sokkal elmaradó városban. A feliratok tanúsága szerint Apollón tisztelete itt rendkívül jelentős volt. Különösen fontos egy töredékes felirat, amelyet egy ismeretlen nevű dedikáló Apollón Grannus isten tiszteletére állított fel az isten templomának kibővítése alkalmából. Az itt melléknév formájában fellépő istennév nem más, mint a kelták jól ismert gyógyító istenének neve. Jelentése valószínűleg
