Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 17. (Budapest, 1960)
Dr. Alföldy Géza: Kelta gyógyító istenségek tisztelete a római Pannoniában
„égő", „ragyogó", ami arra utal, hogy ezt az istent az életadó nappal is kapcsolatba hozták. Grannus azonban elsősorban gyógyító istennek mutatkozik, akit Galliában és a Felső-Duna völgyében a kelták általánosan tiszteltek, főleg a gyógyforrásoknál, ami már önmagában mutatja, hogy elválaszthatatlannak tartották a gyógyítástól. A római korban ez az isten Apollónnal vált azonossá, akit Itáliában is elsősorban mint a betegségek előzőjét tiszteltek. Julius Caesar is erről a kelta istenről beszél, amikor azt mondja, hogy a kelták Apollónt mint a betegségek elhárítóját különlegesen jelentős kultuszban részesítik. Ezeken az analógiákon túl azonban más bizonyítékaink is vannak arra, hogy Brigetio lakói is gyógyulásuk adóját és egészségük biztosítóját érezték ebben az istenben. Egy másik felirat elbeszéli, hogy Brigetio egyik gazdag polgára, Quintus Ulpius Felix, a császárkultusz papja és a városi kézművesek testületének egyik elöljárója 217ben Apollón isten és Hygiea istennő tiszteletére oszlopcsarnokot építtetett saját költségén, és ez egy bizonyos „kettős kaput" az „egészség forrásával" (Fons salutis) kötött össze. A „kettős kapu" mivolta egyelőre nem határozható meg pontosan; vagy a légióstábor déli bejáratáról van itt szó, vagy inkább az előző feliraton megnevezett templom kapujáról. Az „egészség forrása" viszont nem más, mint a római vízvezeték, amely a tatai thermálvizet hozta Brigetióba. Bizonyos mindenesetre, hogy az építkezés nem választható el az Apollón Grannus-szcntély építményeitől: nagyobb szentélykörzetről lehetett itt szó, mint a galliai kultuszhelyek esetében. Számunkra elsősorban az a fontos, hogy az itt tisztelt Apollón, azaz Grannus tisztelete nem választható el a gyógyvíztől: a kultusz az „egészség forrásához" kapcsolódik, sőt, valószínű, hogy a thermálvizet magába a szentélykörzetbc vezették be. Mindez világosan mutatja, hogy Apollón Grannus Brigetióban is gyógyító istenség, akár a nyugati kelta területeken. Az elmondottakat megerősíti és kiegészíti mindaz, amit Hygiea brigetiói tiszteletéről tudunk. Quintus Ulpius Felix feliratán az istennő Apollónhoz, azaz Grannushoz hozzátartozik és nem Aesculapius mellett szerepel, mint általában másutt. Az istennőről jól tudjuk, hogy a gyógyítás istennőiéként tisztelték, görögök és rómaiak egyaránt. Brigetióban azonban nemcsak erről a klasz-
