Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)
Dr. Horánszky Nándor: Schwartzer Ferenc és Schwartzer Ottó jelentősége a magyar psychiatria történetében
amit megfelelően átalakíttat. 1857-re már mintegy 50 beteget tud elhelyezni. 30 A betegek száma 1860-ra eléri a 100-at, amiért 1863ban emeletráépítéssel és a szomszédos házak bérletével megnagyobbítja intézetét. Ekkor kap az intézet teljesen különválasztott idegosztályt, és ettől kezdve „Budai magán elme- és ideggyógyintézet" a neve. Az új intézet 100 elmebeteg és 20 idegbeteg befogadására alkalmas. 3 ' Az intézet további fejlődését még az 1859-ben támadt kisebb tűzvész sem akadályozta, valamint az a nehézség sem, hogy 1859ben és 1866-ban hadikórház működött benne. Annál inkább emelte jóhírét, hogy az önkényuralom üldözöttje, a börtönében megőrült Vachott Sándor itt talált menedéket, és tragikus életét pár évi szenvedés után itt fejezte be. Ugyancsak idehozták az emigrációból visszatérő Szemere Bertalant, első köztársasági kormányunk miniszterelnökét. Három évtizeddel később pedig itt halt meg zseniális tudósunk, Högyes Endre. A budai intézet megnyitása Schwartzer Ferenc életében új és termékeny korszak kezdetét jelenti. 1852-től tevékeny irodalmi munkásságba kezd és dolgozatai a „Zeitschrift für Natur und Heilkunde in Ungarn" című folyóiratban jelennek meg. Az elmebetegeknek törvény előtt való megítéléséről szóló dolgozata első ilyenirányú cikk irodalmunkban. Négy év alatt tíz cikket közöl, ezekben az elmeorvosi vizsgálat módszereiről, az elmegyógyászat oktatásáról, az intézeti beszállítás indokairól és módjairól ír. Vannak ezeken kívül kazuisztikai és gyógyászati cikkei is, továbbá intézetének forgalmáról és gyógyeredményeiről is közöl jelentéseket. Egyik cikkében, amely az elmebetegségek lefolyásában mutatkozó „krízisekről" szól, megállapítja a váltóláznak gyógyító hatását némely elmebetegségre. 32 Irodalmi munkássága mellett 1855től a helytartóság egészségügyi bizottságának is tagja, egyben elmeügyi előadója. Legnevezetesebb alkotása azonban tankönyve: „A lelkibetcgségek általános kór és gyógytana", amely 1858-ban jelenik meg és Oláh Gusztáv szerint „korszakot jelent elmeorvoslásunk történetében." 33 Ez a könyv felöleli az akkori elmegyógyászat egész tudásterületét, bőven hivatkozva külföldi szerzőkre, akik közül