Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)
Dr. Horánszky Nándor: Schwartzer Ferenc és Schwartzer Ottó jelentősége a magyar psychiatria történetében
Ezúttal a kérés eredményes volt. Több hónapos huzavona után, 1848. március 28-án az uralkodó hozzájárul, hogy a kérelmezők a monarchia intézetein kívül a német, francia és angol intézeteket is meglátogathassák. Utazásukra az országos tébolydai alapból fejenként 500 pengő-forint előleget kapnak. Kötelességük, hogy útinaplót vezessenek és időnként munkájukról beszámolót küldjenek. Hazatérésük után jelentést kell tenniük működésük eredményéről. 9 Ez a tanulmányút fordulópontot jelentett az országos tébolyda ügyében. Mindeddig az Országos Levéltárban voltak elásva azok az érdekes Íratok, amelyek ennek az utazásnak részleteiről pontosan tudósítanak. 10 Legérdekesebb az a Schwartzer Ferenc kezétől származó, 64 íves jelentés, amely az 1848-as kormányhoz intézve, részletesen beszámol Nyugat-Európa elmebetegügyéről. Az utazás 1848. április 4-étől július 9-ig tartott. 1 ' Meg kell állapítanunk, hogy az erre vonatkozó terjedelmes beadványok nemcsak hogy Schwartzer Ferenc kezétől származnak, hanem azok eszmemenete, stílusa egyaránt az ő, számos beadványából és tankönyvéből jól ismert gondolkozását tükrözi. Hangsúlyozzuk ezt azért, mert a beadványon, második helyen, Pomutz Konstantin neve is szerepel, igaz, hogy Schwartzer kezeírásával. Pomutz itt is mint az „Allgemeines Krankenhaus" másodorvosa szerepel, míg Schwartzer a bécsi es. kir. elmegyógyintézet másodorvosának írja magát. Pomutzról szóló adataink hiányosak. 12 Ezek szerint a Pesti Egyetemen 1847-48-ban az elmekórtant adta elő, valószínű mint megbízott előadó, mert magántanári képesítésének hiteles bizonyítékát nem találtuk. Ö maga másodorvosnak írja alá magát. Ez az előadás is nyilván megszakadt 1848 április elején, hiszen akkor indult útnak Schwartzer társaságában. Pomutz elmegyógyászati irodalmi működésének nyomaira nem sikerült ráakadni. Látni fogjuk, hogy 1848 nyarával eltűnik a magyar psychiatria történetéből. A tudományos utazás iránya, Bécsből kiindulva, Prágába visz, ahol a Riedl vezetése alatt álló intézetben első ízben látják a betegek mezőgazdasági foglalkoztatását. Az új kor szelleme hozza magával, hogy itt „hideg fürdőket csak mint gyógyszert, s nem
