Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)
Dr. Biró Imre: A magyar szemészet fejlődése a XIX. században
lítsem - a mesterrel az élén s a külföldön tanult Síklóssyakkal, Goldzieher Vilmossal, Szily Adolffal karöltve gyökeresen átalakította a szemészet tudományát és helyzetét Magyarországon. Pedig a semmiből kellett mindent elővarázsolni. Még a szemészi szaknyelvet is maguknak kellett kiformálni. Azt a mindössze negyvenéves nyelvet, amit Kazinczy ék és Bugát Pál rájuk hagytak, a változott világhoz kellett idomítani, a használhatatlan szavakat kigyomlálni, modern fogalmak számára új szavakat teremteni. S ezen az újjászületett szókincsű nyelven (1860-ig nem is volt szabad magyarul tanítani a magyar egyetem falai között), Schulek és tanítványai huszonöt év alatt 322 dolgozatot publikáltak. 17 A Schulek-kor inspirálta az első trachomatörvényt, Feuer Nathaniel munkáját, ennek a kornak a levegője és lendülete serkentette id. Csapody Istvánt, hogy megírja az első magyar nyelvű szemészeti tankönyvet, ez a kor csökkentette le először hazánkban a vakok és a trachomások számát, és ez az idő, — a Schulek-kor volt az első, amely a magyar szemészetet európai színvonalra emelte. Schulek idegrendszerét azonban felőrölte az az emberfeletti munka, amelybe önmagát hajszolta. Az új századba már tört szárnyakkal lépett, s 1904-ben bekövetkezett halála sem barátait, sem tanítványait nem érte váratlanul. Aztán elindult a huszadik század, új idők jöttek, Adyval szólva: „Űj lángok, új hitek . . .", de olyan idők nem jöhetnek, amelyekben a magyar szemészet múltjának erényei és hibái, sikerei és botlásai buzdításul és okulásul ne szolgálhassanak. FORRÁSOK ÉS JEGYZETEK 1. A becsi szemorvosi iskola alapításával kapcsolatosan 1. Hirschberg J. nagy művét: Geschichte der Augenheilkunde (Hdb. Graefe-Saemisch) XIV. k. 487 és köv. old. i/a. A magyar orvosi fakultás alapításával kapcsolatosan 1. Győry Tibor: Az orvostudományi kar története c. munkájának (Budapest, 1936) első fejezeteit. 2. Acsády Ignác: A magyar jobbágyság története. Budapest, 1908. 421. old. 3. Orvosi Tár, 1841. VI. 83.
