Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)
Dr. Farkas László: Sejtelmélet és dialektikus materializmus
deme, hogy már amennyire ez a tudomány akkori állása alapján és az ösztönös materializmus álláspontjáról lehetséges volt, ebben az irányban figyelemre méltó eredményeket értek el. Schwann maga mondja el, milyen úton jutott el a sejtelmélet kidolgozásához: „Egy napon Schleiden úrral vacsoráztam. Ez a kiváló botanikus megemlítette, hogy milyen fontos szerepet tölt be a sejtmag a növényi sejt fejlődésében . . . Meghívtam Schleiden urat, kísérjen el az anatómiai amfiteátrumba. Itt megmutattam neki a chorda dorsalis sejtjeinek magvait." (1878-ban Belgiumban a liegei egyetemen 40 éves professzori kinevezése alkalmával rendezett ünnepségen mondott beszédéből. 1878.) Schleidennek itt módjában volt konstatálni a növényi és állati sejtmagvak, illetve sejtek hasonlóságát. Az állati és növényi sejtfejlődés lényegi hasonlóságából kiindulva Schwann arra a következtetésre jutott, hogy mind az állati, mind a növényi szervezetben egyazon erő egyesíti a molekulákat sejtté és hogy ez az erő nem más, mint a molekulák és az atomok ereje. A fent említett alapvető monográfiájának harmadik befejező fejezetében a feldolgozott vagy tanulmányozott és kísérleti munkássága eredményeinek általánosítását adja. Az élő természet, állapítja meg, abban különbözik a szervetlen világtól, hogy minden szervezet és minden egyes szerv nem kompakt tömegből, hanem meghatározott formájú kisméretű elemi részekből, sejtekből épül fel. Ezek a sejtek fejlődésük kezdeti stádiumában hasonlítanak egymásra és csak fokozatosan differenciálódnak (az izom- és vérsejtek). Ez a felismerés a sejt egyedi és általános fejlődésének kapcsolatára irányítja a figyelmet. A biológia újabb eredményei az anatómia számára újabb feladatok megoldását írják elő, amihez filozófiai megfontolások nélkül, írja Schwann, lehetetlen hozzákezdeni. Konkrétan két ilyen jelentős feladatra mutat rá: 1. igazolni a szervezet elemi részei általános fejlődéstörvényeit, 2. a különböző elemi részeket az általános fejlődési elv alapján értelmezni és azokat egymásközt összehasonlítani. Az utóbbi követelménnyel az összehasonlító anatómia és fiziológia kidolgozásának továbbfejlesztését, szükségességét emeli ki.