Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)

Adattár - Orvosi emlékek Somogyból (dr. Franki József)

a hozzá tartozó birtokokkal együtt hg. Eszterházynak, aki akkor Esztorásnak neveztetett, ajándékoztatott. Rákóczy Ferenc ugyan már a következő évben birtokába lépett Kaposvárnak, de az 1771. ismét Eszterházy kezeibe került. 1712-ben hg. Eszterházy s Kaposvár lakosai között meköttetett az első egyezség, melynek értelmében a kaposváriak nem voltak urbáriálisták." Az előszó utolsó mondatai így szólnak: ,,S átadom magas életkoromban tiszt, polgártársaimnak szerény művecskémet, mely meglehet, hogy velem együtt a sírba fog szállni, de meglehet az is, hogy a jövőben nem egy történet búvárnak fog kútfő gyanánt szolgálni. Vegye a szíves olvasó e munkát azon elnézéssel, melyet az ilynemű első kísérlet méltán igényelhet. Január hó 1877." ,,1836. május hó közepén tartam kis családommal és még csekélyebb ingóságaimmal bevonulásomat Kaposvárba. Azonban ide vezető első lépésem nem jelentéktelen kellemetlenséggel volt egybekötve. A nélkül, hogy tudtam volna, hogy az isteni hatalmon kívül még tiszttartói is fennáll, azt hívem, hogy orvosi oklevelem folytán a szenvedő emberiségnek mindenütt segélyére lehetek, bármely gazdatiszt engedélye nélkül is, és így e nélkül jöttem Kaposvárra. Legnagyobb bámulatom és sajnálatomra azonban nem sokára másról kelle meggyőződnöm. Az idevaló tiszttartó megtagadja a bejövetelt és így terhes kocsimmal a szabad úton maradtam, a nélkül, hogy lerakodhattam volna. Szerencsémre az akkori éppen oly hatalmas herczegi ügyvéd Bátorí okosabb volt. A következőleg okoskodott: a községnek még kevés orvosa van, holott a lakosságnak száma folytonosan növekszik. Egy újonnan betelepülő orvos éppen nem fog valami nagy kárt okozni. - E nézet folytán minden további akadály nélkül vonulhattam kibérelt lakásomba ... A házak igen túlnyomó része tömés, vagy vályag épület volt, szalmával vagy náddal fedve. A Kapós vizének hg. Eszterházy által még 1799-ben kezdett szabályozása 1836-ban fejeztetett be, miből a helységnek kettős haszna volt. Először a berek kiszárítása által sok ezer hold szántóföld keletkezett s másodszor az előbbeni posványos levegő javítása által a még ide költözésem idejében csaknem minden évben járványosán fellépő váltóláz mindig ritkább lőn s utóbb csaknem egészen elveszte járványos jellegét. 1837-ben Festetich Lajos kezdeményezésére egy társaság alakult, mely Dr. Gulyás hasonszenvi orvost hat évre, 600 frt évi fizetéssel szerződtette, hogy az új gyógymód itt is terjesztessék. Mivel azonban a gyógymód sem ízletes eledeleket a betegek számára, sem pedig feltűnően kedvező eredményt nem szolgáltatott, ennélfogva az idő lejártával a társaság feloszlott. Ha azonban a nemes Festetich Lajos tudná, hogy daczára a szerzett tapasztalatoknak e gyógymód több mint kétséges értékét illetőleg, a magyar országgyűlés 1875-ben