Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)

Adattár - Orvosi emlékek Somogyból (dr. Franki József)

mégis megszavazta a költséget a m. kir. t. egyetemen felállítandó hasonszcnvi tanszékre és kórodára, ha mondom ezt Festetich Lajos tudná, még sírjában is jót nevetne. Nem tehetem, hogy az egészségügyről is meg ne emlékezzem. Ez, mint már említettem, ide költözködésem alkalmával meglehetősen gyenge lábon állott. Dr. Csorba megyei főorvos, Dr. Ritter és két sebész képezték az orvosi személyzetet. Azóta az orvosok éppen úgy, mint a sírok jeletékenyen megszaporodtak, így volt a gyógytárakkal is. Eleinte csak Schwartz gyógytára állott fenn, kinek dölyfös magaviselete azonban az orvosok s a közönséggel szemben egy második gyógytár alapítását idézte elő, melyet 1834-ben Csalay Imre gyógyszerész vett át. Bizonyos Winkler József gödrei lelkész által 1800-ban alapított aggápolda is volt a városban, hanem oly nyomorúságos állapotban, hogy az alapító nemes czéljának egyáltalában nem felelt meg. Midőn én 1846-ban Reiszner Domonkos felszólítására annak orvosi ellátását átvettem, valóságos herkulesi munkába került az intézményt csak némileg is jó állapotban fenntartani. Azon iparkodtam, hogy egy részét ispotálylyá alakítsam át és rendezzem be, melyben beteg mesterlegények csekély fizetség mellett befogadtatást s szükséges ápolást találhassanak. E szándék annál indokoltabb volt, a mennyiben az 1845-ben egy magán társaság által alapított nagy kórházba csak oly betegek vétettek fel, kik az alapítók által ajánltattak. . . . Mint fennebb is említtetett, már 1845-ben épült a nagy kórház egyesek nemesszívűsége s nagylelkűségéből, melyben azonban nagyrészt csak az ezek által ajánlott betegek vétettek fel. 1857. évben azonban az állam vette át az intézetet, mely azután általános kórházzá alakíttatott át s minden beteg számára megnyittatott, és a mostani orvos vezérlete alatt minden igénynek megfelel. . . . Azon helyes feltevésben, hogy főleg a vidéken nem minden orvos van azon helyzetben, miszerint a szükséges s gyakran igen költséges orvosi könyveket megszerezhesse, 1859-ben Dr. Wehli, akkori megyei főorvos egy orvos tudományi könyvtárt szervezett oly czélból, hogy minden orvos csekély évi befizetés mellett a legújabb és legjobb orvosi könyveket kikölcsönözhesse. Ezen jótékony s a czélnak megfelelő intézet csakhamar megdőlt. A legjobb kikölcsönzött művek fölületes ellenőrzése folytán vagy megcsonkítva vagy éppen nem adattak vissza úgy, hogy főleg Dr. Wehli korai halála után az egész intézmény összement s annak használhatatlan romjai jelenleg a mostani főorvosnál vannak. Talán a Dr. Paray és Dr. Szigethy által alapított „Somogyi orvos- és gyógyszerész egylet" z intézményt feltámaszthatná halottaiból?! Az egészségügy köre jelentékeny bővülésnek nézett elé az 1873. évben. Míg 1836-ban, mint már említettem, én, mint 5-ik tag, alig nyertem bebocsátttatást, 18* 275