Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)

Dr. Liselotte Buchheim: A „húskötés" az ó-egyiptomi gyógyászatban

Hearst-papyrus : 239. sz. : krokodilharapás az (összes) testrészen. 241. sz.: disznóharapás. Előbbiekhez a következő megjegyzéseket fűzzük: a Smith-papyrus 16. esetében, amit Breasted gondosan áttanulmányozott (1, 140. old.) és ábrákkal is szemléltetett, az egyiptomi p s n szó szerepel; ez egyike a csonttörést jelentő három kifejezésnek, Breasted értelmezésében „split" (repedés, rés, hasadék). A p S n ezek szerint „valamilyen sebféleség", amit jellegzetesen az egyiptomi csatabárd okozott. Ennek, a főként a középső birodalomban használt csatabárdnak vágóéle legfeljebb mintegy 16V2 hich hoszszúságot tett ki. A 16. esetben a szöveg ugyan nem említ fel nyílt sebet, ez azonban könnyen elképzelhető, de legalábbis a lágyrészek tetemes zúzódása. Ebbel azon a véleményen van, hogy a sérülés „tompa tárggyal történt ütés" következménye. Felfogása szerint bekövetkezett „Spaltung der Wange", de külső seb nélkül (5, 39. old.). A 17. esetben a csonttörést jelentő három kifejezés közül újabb szerepel, éspedig az s d, amit Breasted a „smash" (csapás, ütés) kifejezéssel fordít, s amely szó, más jelentése mellett a csonttörést is jelenti {1, 156. és 157. old.). Az s d további értelme: „Riss einer Membran oder von Gewebe (fleshy tissue)"! Amíg a 17. esetben a törés a maxilla és az os zygomaticum területén keletkezett, addig egy másik szövegrészben található glossa (/, 5. eset, A. glossa, 162. old.) ugyancsak az s d kifejezést használja koponyatörés esetében: „it means a smash of the skull into numerous fragments, which sink into the inferior if his skull". Súlyos sérülésről volt tehát szó, éppen úgy, mint a 17. esetben, ahol a szöveg hangsúlyozza, hogy a szájból, orrból és fülből vérzés következett be, annak jeleként, hogy „a sebzés a mélybe ter. jedt és roncsolta a szájüreg szövetét" (1, 268. old.). Grapow is feltételezi seb jelenlétét (9, III. 128. old.). A harapás okozta három sérülés (ember, krokodil, disznó) nyilvánvalóan nyílt sebbel járhatott, de legalábbis nagyfokú zúzódást jelentett, s ezért jogosultnak látszik, hogy az említett 5 betegből álló és húskötéssel kezelt csoport esetében is sebkezelést tételezzünk fel.