Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)

Dr. Horánszky Nándor: Schwartzer Ferenc és Schwartzer Ottó jelentősége a magyar psychiatria történetében

tan" csatlakozik.

46 Ilyen irányú munkásságának betetőzése, hogy „ami külföldön még csak több oldalról megnyilvánított óhaj volt, ő már nagy körültekintéssel és biztos kézzel megszerkesztette az elmebetegügyi törvényt" - írja Moravcsik.

47 A törvénytervezetet, az előadói indokolást és az életbeléptetést elrendelő miniszteri rendelet tervezetét terjedelmes kötetben kiadta.

48 Az elmeorvosok értekezlete magáévá is tette, a külföldi szaklapok elismerőleg referáltak. De még csak törvényjavaslat sem lett belőle. Pedig Szecsődy három évtized távlatából megállapítja, hogy az még szinte korunknak is megfelel.

49 Újítás a javaslatban, hogy az elmegyógyintézetbe önként belépni akarókról is intézkedik. Több kisebb munkája is az elmebetegügyi törvényhozással foglalkozik. Különös említést érdemel az elmeorvosok 1900. évi országos összejövetelén tartott előadása az intézeti elmeorvosok helyzetéről. Ebben megállapítja, hogy az elmeorvosok rossz fizetése nem áll arányban munkájuknak veszélyességével és felelősségével. Tanulságos tükre ez az előadás annak, hogy milyen szomorú állapotban volt akkor elmeügyünk.

50 Egy másik elmeorvosi értekezleten, 1906-ban nagyszabású referátumot tartott a „Korlátolt beszámíthatóság" kérdéséről, amelyben külföldi és hazai szakemberek véleményének tükrében mutatta be a kérdést, hozzáfűzve saját törvénykiegészítő javaslatait.

01 Jogi munkásságában nagy segítségére volt olyan kiváló jogászokkal való személyes kapcsolata, mint Szilágyi Dezső, Plósz Sándor, Térfy Gyula, Balogh Jenő és Fricdmann Ernő. Tudománya népszerűsítésére sokszor megragadta az alkalmat. Moravcsik visszaemlékezése szerint vonzó előadásmodora érdekes és lebilincselő módon vitte át a nagyközönség ismeretkörébe a tudomány felfogását. Mint szónok pedig „csodálatosan tudott az érzelem húrjain játszani. Képes volt a könnyekig meghatni, vagy a legviharosabb lelkesedésre tüzelni.

47 Állandó tevékenysége és alkotóvágya az Országos Orvos Szövetség alelnöki, valamint a Budapesti Orvosok Szövetségének elnöki, végül örökös díszelnöki tisztében is érvényesült. Ö veti fel elsőnek az orvosi kamara, továbbá a községi és körorvosok nyugdíjalapjának gondolatát.

02 Ebben a tisztében és a Közegész7* 99