Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)

Dr. Horánszky Nándor: Schwartzer Ferenc és Schwartzer Ottó jelentősége a magyar psychiatria történetében

ségügyi Tanács másodelnöki tisztében majdnem haláláig tevékenyen működött. Legtevékenyebb és legkedvesebb működési köre azonban a Vöröskereszt egyesület volt, amelynek munkájában 1885 óta, legvégül mint központi főmegbízott főgondnok, irányítóan vett részt. Neki köszönhető a Vöröskereszt kórházának korszerű gyógyinté" zetté való fejlesztése, a vöröskeresztes ápolónőképző intézet létrehozása. Számtalan alapszabály, működési és szervezeti szabály, több népszerűsítő munka lát tollából napvilágot. Kidolgozza a Vöröskereszt mozgósításának tervét, a Balkánháború idején ő szervezi meg a Bulgáriába kiküldött vöröskeresztes missziót. Élete utolsó két műve is hadegészségügyi reformokkal foglalkozik. Az orvostanhallgatók megszervezésével, valamint a nőknek kötelező egészségügyi szolgálatával kívánja a sebesültek ellátását tökéletesebbé tenni. Élete utolsó éveit egyre súlyosabbá váló betegsége nehezítette. Ezért 1910-ben intézetétől is megvált. Az elmegyógyintézet a család kezéből részvénytársaság tulajdonába került. Ettől az időtől főleg szervezőmunkának élt. Bár közéleti pályáján az elismerés kijutott neki, mégis elkedvetlenedett. Mélyen bántotta, hogy az ország egészségügyi közigazgatása orvos kezéből jogászéba került. A Vöröskeresztnél pedig kedvét szegte a hozzá nem értők akadékoskodása. Innen is visszavonult. Alig pár hónapra rá, tevékeny életéhez méltóan, íróasztalánál, munka közben érte utói a halál, nem egészen 60 éves korában, 1913. október 21-én. Sokoldalú tevékenysége mellett legfőbb munkatere mégis intézetének vezetése volt. Az intézet elpusztult irattára tanúskodott arról a kiterjedt munkásságról, amelyet betegei érdekében kifejtett. A szanatórium az ő rendszerető, pontos és lelkiismeretes irányítása alatt nagyot fejlődött. A 90-es évek elején 150 beteg felvételére nyújt lehetőséget. Ez a szám a század elején már 200-ra emelkedik. A kilencvenes években intézetét kolóniával is akarja bővíteni. Ez a balatonbogiári telep azonban az ottani földesúr szeszélye folytán nem jöhet létre.

53 Intézetének családias légkörét mindvégig megőrzi. Magánlakása és kertje betegei számára mindenkor nyitva áll. Hetenként