Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 13. (Budapest, 1959)
Dr. RAFFY ÁDÁM: Vesalius és kora
mások, megalázások, megfélemlítések és szenny éti prások gyakorlata fölé ! A cinquecento csodája aztán kemény kontúrokat adott e méltóságnak, s a méltóság nem maradt adós. Mintha sztratoszférikus magasságban lebegve nézne szét az ember — a cinquecentói tündöklésre pillantva szédülni és egyben lelkesedni kezd, mint az alexandriai görög intellektus tehette az általam már említett korszakban. Milyen dúsgazdagsága az alkotó szellemnek, milyen tékozló bősége a feltámadt Olymposznak ! Mennyi merészség, mennyi szárnyalás, mennyi heroizmus, mennyi derű, mennyi szépség, és — mennyi vér ! . . . Űj világok felfedezése, új emberfajták adoptálása, ősrégi kultúrák fölötti ámulás, aztán a parasztforradalmak, ami az egyéniség, az ember ősjogainak tovább nem tűrő követelése. Csak neveket kell feldobálni, hogy fényözön hulljon e csodatermő korra : Raffael, Leonardo, Michelangelo, Tizian ; aztán a világrengető lutheri forradalom, az anglikán szkizma, a hugenották világossága, Erasmus tolla, amelynek vékony tintafolyó ja a humanizmus tengerévé duzzadt. Kopernikusz, aki egyetlen gondolattal feltámasztotta és kerekké tette, tudományosan bizonyította a már említett Arisztarchosz heliocentrikus elméletét. Az emberi elme kiszállt a világűrbe, felmérte a földet és széttépve a szférák zártságát, utat nyitott a végtelenbe. E végtelen is megtalálta maga géniuszát Giordano Brúnóban, s a Bruno felfedezte végtelen törvényeit kodifikálja tanítványa, Galilei. Csoda-e, hogy ebben a korban született Vesalius ? Kortársaihoz hasonlóan rádöbbent a spekulatív tudomány s a valóság közötti roppant ellentmondásra. En megmerem kockáztatni az állítást, hogy Vesalius nagysága nem felfedezéseiben rejlik. A felfedező intuitív lángjától vezérelve szinte illuminációban pillantja meg az igazságot. Nem céltudatosság, nem szellemi nagyság, illetőleg felkészültség, hanem nem egyszer véletlen, vagy descartesi megvilágosodás vezeti a helyes útra. Szellemtörténeti fejtegetéseim azért voltak szükségesek, hogy Vesalius jelentőségét így mérjem fel, ebből a szemszögből, túlhaladva a részleteredmények fontosságát, mint pl. a vena azygos, vagy a corpus luteum felfedezését. Vesalius emberi nagysága csak másodsorban mutatkozik felfedezéseiben. Igazi nagysága, mint minden kiemelkedő