Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 13. (Budapest, 1959)

Dr. RAFFY ÁDÁM: Vesalius és kora

szellemé, erkölcsi attitűd ej ében, vagy — ha úgy tetszik — intel­lektuális becsületességében rejlik. Az intellektuális becsület pedig a tekintély diktálta tudomány és felfogás szigorú kritikájában, a kétkedésben, az objektív és poláris vitában, a gondolkodás és kutatás szabadságában, a kísérletezésben, a bizonyításban, a féti­sek lerombolásában, egyszóval az igazság bátor keresésében s az emberi méltóságért való harcos humanizmusban áll. Ami a tudományos lendületet illeti, Vesalius bőven örökölt eb­ből. Szépapja, Petrus, Avicenna híres követője. Dédapja, Johan­nes, I. Miksa császár feleségének, Burgundiái Máriának házior­vosa ; nagyatyja, Eberhard is orvos, aki kommentárt írt Rhazesz műveihez és Hippokratész Aforizmáihoz. Atyja, ugyancsak Andreas, udvari gyógyszerész. A család minden tagja tehát év­századok óta intellektuális pályán működött. Ilyen légkörben nőtt fel az 1514-ben született Andreas Vesalius, Brüsszelben. Orvosi művek bordái ragyogtak a szemébe már gyermekkorában és orvosi kifejezések keveredtek az első szavakkal, amiket hallott. ISiem csoda tehát, hogy amikor löweni kisdiák korában marha ­hólyag segítségével úszni tanult, a marhahólyagon elsősorban annak rostos szerkezete tűnt fel neki, amely megfigyelésnek ké­sőbb, a vénafalak szerkezetét tanulmányozva, nagy hasznát vette. Löwenben jó tanárai és jó osztálytársai voltak : többek között Granvella, V. Károly későbbi kancellára és Sleidanus, a híres történetíró. Az ifjú Vesalius Löwen legjobb tanulója, de csak egy téma érdekli különösen, s e témának valóságos megszállotja lesz ; ez pedig az emberi test és általában az élő organizmusok szerke­zete. Allatokat boncol, elbújva a Dyle folyó partján, a bozótban. Es amikor 18 éves korában Parisba megy, a Sorbonnera már ala­pos állatanatómiai ismeretei vannak. Jakobus Sylvius az anatómia professzora ekkor Parisban. Híres ember, aki színes anyagokat fecskendez az erekbe, hogy azok le­futását és anasztomózisait kimutassa. Kitűnő nyelvész, sok ana­tómiai terminus technikus szerzője ; sőt francia nyelvtant is írt. Sylviusnál látott Vesalius először emberi tetembontást. Ritka dolog volt ez abban az időben, hiszen csak a gonosztevők hullái kerülhettek boncasztalra, de még ez is csak évente legfeljebb két­három izben történhetett. A feltámadás hitéből egyenesen követ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom