Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 12. (Budapest, 1959)
Dr. BENCZE JÓZSEF: A magyar nép mesterséges gyógyfürdőiről, a füstölésről és gőzölésről
A borókát is gyakran használták füstölő szerül, ugyanúgy a különböző fenyőterméseket. Pápai Páriz is említi a füstölést, nemcsak gyógyszerként, hanem járvány esetén a lakás fertőtlenítésére: üröm, zsálya, rozmaring, angelika, hasznosak erre a célra. De a dohánylevél, bazsalikum, szintén jó. A XVII. és XVIII. században a patikák állandóan raktáron tartottak füstölésre való pézsmafüstölőt, nmbrát, pézsmapogácsát és majdnem valamennyi patikusnak megvolt a maga specialitása erre a célra. Az 1633-ban megjelent Csepregi Kalendárium különösen hosszú fejezetet szentel a füstölőszerek hasznainak. A búzavirágot is fertőtlenítő szerül használták járványos betegségek esetén. Devecseri Mihály gazdatiszt 1554 J ben Sárvárról azt jelenti gazdájának, Nádasdy Tamásnak: „Nagyságod parancsolata szerént, az búzavirágot szedetem immár, de bizony kevésnek tehetik szerit, mert jobbára mind elvirágzott az búza. A vadmák virágit is száraztatom az Nagyságod parancsolata szerént". A levelezésből kiderül, hogy fertőtlenítési célokra használták, mint a füstölőt. (Orsz. Levéltár. Nádasdy lev. 1554. Sárvár.) A „fái sóska" mint füstölőszer ragályos veszedelmek gyógyítására több helyen előfordul a levelezésekben és a XVII.—XVIII. századbeli empirikus gyógyítók kézirataiban. A XVI. század egy érdekes levele is mutatja ennek hasznát. Batthyány Boldizsárné, szül. Zrínyi Dórica írja urának: „írt vala Kegyelmed a fái sóska felől. Többet nem találnak két szatyornál, azt is megpréseltetöm és eltöszöm." (Körmendi levéltár, Miss, XVI. század.) Szegedi Kőrös Gáspár doktor 1553-ban egyik levelében a következő fertőtlenítő tanácsot adja: „Fornax domus sit calefacta et pulcherrimis odoribus aer domus alterata". (Fűtse be a szolgálólány a kemencét és a ház levegőjét változtassa jószagúvá.) Nemcsak a Dunántúlon és Felvidéken, de Erdélyben is hasonló leírásokat találunk. Egy lényeges különbség mégis van. A török hódoltsági területeken a hosszú megszállás alatt erősen keveredett a magyar nép gyógyító szokása — így a fürdők és füstölés haszna is -— a török által divatba hozott medencés w
