Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 10-11. (Budapest, 1958)

lási módja egészen újszerű. Nem a kórszövettanra fekteti már a súlyt, mint Babes 12 év előtt kiadott könyvében, hanem a baktérium és a szervezet kapcsolatát igyekszik megvilágítani. Azt állítja, hogy fertőzéskor a legfontosabbak a szervezetben végbemenő anyagi, főként pedig müködésbeli elváltozások és annak megismerésére sarkallja az olvasót. Nála jelenik meg először a biokémiai szemlélet a baktériumok életműködésében és a szervezet reakcióiban. A könyv címe ugyan „Állatorvosi Bakteriológia", de már felismerhető benne az emberi fertőző betegségek iránti határozott érdeklődés. A könyvet 132 elsőrangú és a maga nemében páratlan, eredeti fényképfelvétel díszíti. Preisz a dokumentálás mestere volt, könyvéből tanulni élvezet lehetett. Nagy érdeme, hogy bőven tartalmaz kitűnően megírt, általános bakteriológiai ismereteket és metodikát. Ez a rész csaknem felét teszi ki a könyv terjedelmének és ennek köszönhető, hogy a bakteriológiát azok is művelhették, akik a szükséges ismereteket máshol nem sajátíthatták el. A könyv ma is dísze lehet minden szakkönyvtárnak. Ugyanilyenek kísérleti naplói, amelyek egy része megmaradt. Precíz, gondos munkák, amelyekben gyönyörűség lapozgatni. Külön érdekességük, hogy valamennyinek gondosan összeállított tartalomjegyzéke is van. A nagy változás 1906-ban következik be életében, ekkor hívják meg a budapesti egyetemre az orvosi kar bakteriológiai tanszékére, nemsokkal utóbb pedig rábízzák a kórtani tanszéket is. Ö itt az első bakteriológus professzor és 25 évig tanít, dolgozik, nevel. Ezalatt született meg a magyar mikrobiológia. Amikor 25 év után nyugdíjba ment, csodálatos módon nem hagyott távozásával űrt maga után, mert a tanítványok serege nőtt ki negyedszázad alatt a keze alól és nyomában már felnőtt az első generáció, amely az ő szellemében folytatta a hazai mikrobiológia művelését. Amikor 1931-ben nyugdíjba ment, csak a tanszéket hagyta el, az intézetet nem. Tovább is bejárt kísérletezni és a bakteriofágokról szóló munkái főleg ez időből származnak. Munkabírása, tudományszeretete még ekkor sem hagyták pihenni,