Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 10-11. (Budapest, 1958)

Már kiszárított növényeket a gyógyszerész ne vegyen, hanem azokat előírás szerint ő maga szárítsa. Bürköt semmi módon ne vegyen, hanem azt mindig maga gyűjtse. Virágokat, leveleket, növényeket és mindenfajta fahéjat gyűjtsön. Ezeket újabb tapasztalatok szerint jobb igen erős napfényen szárítani, mint árnyékban; ugyanis kevesebb vész el erejükből és zöldebben maradnak: elegendő példa erre az ily módon szárított széna. 31. A víztartó hely vagy víztartó pince legyen száraz, hűvös, ahol a gyógyvizek, borok, nedvek, liktáriumok, paszták úgy a melegtől, mint a hidegtől, nedvességtől legyenek megóva. Jelzést itt is minden edényre kell ragasztani. 32. Félreértések elkerülése végett az új kémiai nevek, amiket az új orvosok már széltében használnak, minden edényre a gyógytárban, legalább azoknak hátsó oldalára, felírandók. 33. A gyógytár helyisége télen csak mérsékelten legyen fűtve, mert ezáltal a rothadást és erjedést elhárítjuk. 34. Mindent a bécsi rendelkezés szerint kell elkészíteni és tartani. Porokat, kivonatokat és más, erjedésnek és romlásnak kitett szereket nem kell nagy mennyiségben előre elkészíteni, különösen az illatos anyagokból, mert erejüket vesztik. Vegyszereket, amennyire lehetséges, mindig a tisztiorvos jelenlétében állítson elő. 35. Az orvosságok megszabott árából sohase engedjen és olcsóbb áron ne szolgáljon ki (kivéve a nagyon szegényeket), azzal a céllal, hogy ily módon a közönséget magához édesgesse és a többi pályatársat anyagi romlásnak kitegye. 36. A hivatalos látogatónak adja át a külföldről vásárolt anyagokról a szállítók részletező számlájának hű másolatát. 37. Minden egyes rendelvényre, mielőtt azt kiszolgáltatja, írja fel az árát, akár ki van fizetve, akár nincs. 38. A rendelvényeket, azok kifizetése után mindig juttassa vissza azok tulajdonosainak. 39. Egyetlen rendelvényt se készítsen el, amelyen nincs aláírás, még ha hatástalan gyógyszert tartalmaz is. Aláírásnak a másolaton is kell lennie.